A 45. hét oktatáspolitikájában minden, már megismert szereplő „beleerősített”, a korábbinál is markánsabb véleményt fogalmazott meg. Az új közoktatási törvény vitaanyaga egyértelműen Hoffmann Rózsa álláspontjának („rendre kell nevelni a fiatalokat”, „ha mindent megengedünk, rossz irányba megy az oktatás”) győzelmét jelzi a kormány oktatással kapcsolatos felfogásában. Ennek köszönhető a kötelező érettségi tárgyak számának tervezett növelése, a nyelvoktatás átalakítása (adott esetben egy tízéves gyerek akár négy idegen nyelvet is kénytelen lesz tanulni az iskolában), a Pedagógus Kamara létrehozása, és általában a központosító, felülről vezérelt szisztéma kialakítását célzó javaslatok. Ezt a szigort „gondolta tovább” a Rektori Konferencia,: a rektorok előre kérnék a nyelvvizsgát, azaz már nem a diplomaszerzéshez, hanem eleve a felsőoktatási felvételihez tennék meg feltételül a nyelvvizsgát.
A pedagógus életpálya-modell lényege az új bértábla lesz, ahol különböző minősítésekkel lehet belépni az egyes fizetési sávokba. A szakképzés átalakítása viszont akár sikertörténet is lehet, itt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött megállapodás folytán a képzés közelebb kerülhet a piaci elvárásokhoz és kereslethez. Szintén sikert hozhat az a törvénymódosítás, melyet Réthelyi Miklós miniszter készít elő a gyermekek jobb napközbeni ellátása érdekében – ha és amennyiben ennek látható forrásait is megjelöli, és nem az önkormányzatok egyébként is szűkös büdzséjére terhelik a megemelt elvárások kielégítését.
Tovább erősödött az egyházi oktatási intézmények helyzete is, amennyiben 757 millió forintot kapnak az egyházak a 2009-re vonatkozó egyházi közoktatási kiegészítő normatíva korrekciójaként, 2011-ben további egymilliárd, majd a jövőben még hárommilliárdnyi pluszforrásra számíthatnak. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára szerint ezzel „helyreáll a bizalom az állam és az egyház közt”.
Megkerülhetetlenné vált a Pokorni-Hoffmann-vita is, melynek további eszkalálódását figyelhettük meg: a sajtóban egyre durvábban üzengetett egymásnak a két politikus, szakmai álláspontjaik nem közeledtek, de hétfő délután egy látványmegbeszélésen, Réthelyi Miklós közvetítésével, utólag próbálták a nyilvánosságnak elmagyarázni, hogy ez az első egyeztetés köztük, de mégis esély van az egyetértés kialakítására.
A szakmai és érdekképviseleti szervek most is jellemzően kritikákat fogalmaztak meg: Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint sem a közoktatási törvény készülő módosításáról, sem a pedagógusok életpályamodelljéről nem egyeztettek a PSZ-szel. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája újfent a csökkentett számú vizsgaalkalmak utáni, egyetemről való „kicsapás” ötletét bírálta, megelőlegezve, hogy készek nyílt levelet írni az ügyben a miniszterelnöknek.
A HVG Diploma 2011 különszámából kiderül, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legjobb magyarországi felsőoktatási intézmény az oktatók és hallgatók kiválósága alapján összeállított rangsorban, a második helyet a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg. A harmadik a Semmelweis Egyetem, a negyedik a Budapesti Corvinus Egyetem, az ötödik pedig a Debreceni Egyetem lett.