840-nel több hallgatót vesznek fel jövőre az államilag támogatott alapképzésekre – az erről szóló kormányhatározat tehát még nem a szaktárca „elitképzési” szándékát tükrözi. Hoffmann Rózsa ugyan nem fogadta el a rektorok javaslatát, mely már a főiskolai felvételi feltételévé tenné a nyelvvizsgát, de meggyőződése, hogy mivel a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói csak „átlagon felüli képességű” gyerekek lehetnek, ezért azok akár öt-hat idegen nyelvet is meg tudnának tanulni egyszerre – ezért nem érzi túlzásnak, hogy kötelezően három, és fakultatív módon egy negyedik nyelvet kellene elsajátítaniuk. Általában is (szavai szerint) „változtatna a lazaságon”, felülvizsgálná a bolognai rendszert, és a közoktatásban is emelné a színvonalat. A PISA 2009 felmérés szövegértési feladatiban jól szereplő diákok tudásának, képességeinek elismerése helyett kijelentette, hogy kizárólag a PISA-vizsgálat alapján nem lehet megítélni egy oktatási rendszer hatékonyságát. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy egységes nemzeti és egyetemes műveltségtartalmat adjanak át minden iskoláskorú gyermeknek.

A részletes oktatáspolitikai figyelő letöltése

Pokorni Zoltán, a parlamenti szakbizottság elnöke ugyanakkor egyértelműen üdvözölte, örömtelinek nevezte a felmérés eredményét, és újfent vitába szállt a követelményrendszerben drasztikus szigorításokat szorgalmazó államtitkárral. Szerinte „a világgal azonos irányba kell haladni, nem lenne szerencsés szembe menni az autópályán.” A korábbiaktól eltérően most a Fidesz is saját politikusa mellé állt a KDNP-s Hoffmannal szemben: a parlament a fideszes képviselők szavazataival újra elfogadta azt a júniusban már egyszer megszavazott – az oktatási államtitkárság által elszabotált – törvényt, amely 2013-tól írna elő egy emelt szintű érettségit a felvételihez.     A döntés alapján Hoffmann Rózsának ki kell adnia a vonatkozó kormányrendeletet.
Hasonló felfogásbeli különbség látszik kirajzolódni a két politikus között az integrált oktatás kapcsán: a kereszténydemokrata államtitkár a nulladik évfolyamok bevezetésével újabb terepet ad a szegregációhoz, fideszes ellenfele viszont a sérült gyerekek integrált oktatásáért szállt síkra.
A kormányzati döntések érintettjei eközben egyre hangosabban tiltakoznak. A Magyar Szülők Országos Egyesülete szerint „oktatási katasztrófát” okozhat az új közoktatási törvény, a Pécsi Tudományegyetem szenátusa a hallgatói jogok és az intézményi autonómia csorbítását kifogásolta, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig az államtitkársággal tartott egyeztetés után sem tartja elfogadhatónak a vizsgák száma, kreditszűrés és a hallgatói képviselet kapcsán tervezett változtatásokat.

Hiller István a héten arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben jelen formájában fogadnák el az államtitkárság javaslatát az egyetemi oktatás kritériumairól, úgy megszűnne az összes jogi kar az állami egyetemeken. Intézetünk is elkészítette szakpolitikai álláspontját a felsőoktatási törvénykoncepcióról, mely szerint a tervezett rendszer egyszerre finanszírozhatatlan, versenyképtelen és elfogult, mindemellett súlyos ellentmondásokkal is terhelt. A koncepció szándékoltan a hallgatók érdekei, jogai, szabadsága elleni támad, amikor az állam olyan intézménybe „vezényelheti” a máshol tett felvételi után a hallgatót, ahová nem is jelentkezett. 
Végül pedig Rogán Antal omnipotens kodifikátorként sok-sok témája után (média, adók, stb.) az oktatáspolitika alakítását is segíteni szeretné javaslataival: a költségvetési salátatörvényhez benyújtott módosító javaslata értelmében megszűnne az egyetemi gazdasági tanácsok valamennyi tagjának megbízatása; új testületek alakulnának, melyekben nagyobb arányt képviselnek a minisztériumi delegáltak.