Egyetemi, főiskolai karok szűnhetnek meg, jövőre már lesz szóbeli felvételi, és legfeljebb négy vizsgaalkalmat kaphatnak az eddig „parttalanul vizsgázgató” hallgatók – már utolsó simításokat végzik a felsőoktatási stratégia alapján.
Hoffmann Rózsa szerint nem csúszik a felsőoktatás törvény koncepciójának elfogadása, az május-júniusban a Parlament elé kerülhet. A tervezett változásokról egyre többet lehet tudni: Várhatóan 2012-től tarthatnak szóbeli felvételit a felsőoktatási intézmények, és 2014-től lehet a két emelt szintű érettségi a felsőoktatásba való belépés feltétele. Az államtitkár asszony „emberileg legfeljebb négyszeri vizsgaalkalmat tud elfogadni, a parttalan vizsgázgatás a szellemi, anyagi javak tékozlása”. Racionalizálná, szűkíteni a képzéseket is, tervei szerint "lehetséges, hogy néhány éven belül az intézmények a jelenlegi összetételben, de szűkebb képzési kapacitással működnek majd”, magyarul egyetemi, főiskolai karok megszűnést célozza. A kormány szándékairól sokkal több konkrétum ma még nem ismert – a kormányszóvivő a leendő koncepció alapelvei említette, hogy a felsőoktatásnak a közjót kell szolgálnia, illetve azt a versenyképesség szolgálatába kell állítani.
A közoktatás átalakítása kapcsán is sok a kormánnyal szembeni kritika. Mendrey László, a PDSZ elnöke közölte: álláspontjuk szerint a koncepciók vitájára nem volt elegendő idő, egyúttal tolmácsolta Közoktatáspolitikai Tanács tagjainak határozott kívánságát, hogy az erről szóló vitát március végéig terjesszék ki. Nem érti a Pedagógusok Szakszervezete sem, hogy a kormányzat „miért tartotta szükségesnek egy új közoktatási törvény megalkotását”, az oktatási államtitkárság ugyanis szakmai anyagokban sem tette közzé, hogy mit tart elhibázottnak a jelenlegi közoktatási rendszerben, illetve az azt szabályozó törvényben. A PSZ elnöke nem lát arra esélyt, hogy a közoktatási törvény koncepciójának javaslatok alapján átdolgozott változatát mihamarabb megkaphassák, holott ezt kérték a kormányzattól, ahogy a Közoktatás-politikai Tanács is ugyanezt tette Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez írt levelében. A pedagóguséletpálya-modell tervezetét pedig nagy csalódásnak nevezte, amit "az idei béremelés helyett kaptak". Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár válaszul elmondta: , ha a PDSZ vagy más szervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy hosszabbítsák meg a vitát, akkor értelemszerűen nem kerülhet a parlament elé tavasszal a pedagógus-életpályamodell és a közoktatási törvény koncepciója .
Szintén égető problémát kezelne civil akcióval az iskolai szegregáció ellen küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és az Európai Roma Jogok Központja. A szervezetek a roma diákok indokolatlan és tömeges fogyatékossá nyilvánítása miatt indítottak polgári pert, Magyarországon először. A felperesek szerint Heves megyében a legmagasabb az ok nélkül gyógypedagógiai osztályokba sorolt gyerekek aránya.
Persze nem mindenki elégedetlen: az új közoktatási és az új felsőoktatási törvény koncepciójáról tárgyalt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Bölcskei Gusztávval, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnökével és Csomós Józseffel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökével – az egyházi vezetők jónak minősítették a magyar köz- és felsőoktatás tervezett átalakításának irányvonalait. Az „irányvonalak” egyébként egyértelműek: a tervek szerint például újabb oktatási intézményeket kíván egyházi fenntartásba adni a miskolci önkormányzat: egy középiskolát, két általános iskolát és egy óvodát
És nem utolsósorban Schmitt Pál köztársasági elnök is megszólalt: „baj van a magyar oktatással”.