Várhatóan májusban terjesztik be azokat a jogszabályokat az országgyűlésnek, amelyek 2012-től átalakítják a hazai egészségügyi rendszert.  A Fidesz siófoki frakcióülésén Szócska Miklós ismertette a képviselőkkel a Semmelweis-tervet, amely kilenc nagytérségi ellátási körzetre osztaná az országot. A Republikon is elkészítette a Nemzeti Konzultáció keretében az egészségügyi reformtervek szakmai kritikáját: Intézetünk álláspontja szerint a terv végrehajtásával kevesebb helyen és rosszabb minőségű ellátás juthat a betegek jó részének. Az érintettek sem feltétlenül bíznak az állami tervekben: önálló kezdeményezésre klaszterbe tömörül a ceglédi Toldy Ferenc-, a jászberényi Szent Erzsébet- és a Hatvani Kórház, egy szakrendelő és két egészségügyi magánvállalkozás.

A részletes szakpolitikai figyelő letöltése

A főváros is központosít, állami kézbe adva egészségügyi intézményei működtetését és átalakításának feladatát. Bár Tarlós István korábban maga állította le az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes akcióját, mellyel Szentes Tamás egyszerre meneszteni kívánta 12 fővárosi kórház igazgatóját, azóta mégis négy igazgató állásra írtak ki új pályázatot. Az intézményvezetőkkel folytatott egyeztetésen a főpolgármester a részletek ismertetése nélkül megerősítette szándékát a budapesti egészségügy állami kézbe adásáról. Tarlós nyilatkozata szerint további három kórházvezetőt is elküldhetnek, vezetői vétség gyanújára hivatkozva.

Kökény Mihály, az MSZP szakpolitikusa szerint azonban kevesebb pénzből több intézmény fenntartását nem lehet megoldani. Az egészségügyben, a jelenlegi források alapján a mostani szolgáltatások fenntartására is alig van esély, és a kórházak eladósodottsága tovább növekedhet. Az MSZP fővárosi kerületi elnökei együtt fordultak a főpolgármesterhez, közölve: a fővárosi kórházak állami kézbe adásának ötletét nem tudják a budapestiek számára elfogadható szakmai koncepciónak tekinteni. Ez a lépés szerintük fővárosi kórházak megszűnését eredményezheti, ez pedig romló egészségügyi szolgáltatásokhoz, még hosszabb várólistákhoz és egészségügyi berendezések műszaki állapotának romlásához vezetne. Valós veszély a kiszolgáltatottság: a Tárki Társadalomkutatási Intézet és a GfK Hungária Egészséggazdasági Monitor című kutatása szerint jelenleg a lakosság elvárása és az egészségügy teljesítménye között jelentős különbség figyelhető meg.

Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke a kórházi szakma nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak pénzügyi, hanem humánerőforrással, orvos és nővér hiánnyal küzd az ágazat. A betegszállítók is súlyos gondoktól tartanak: Dr. Bíró Ferenc, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének (MBOE) elnöke úgy véli, a betegszállítás tervezett átalakítása drágábbá tenné a rendszert. Jelenleg a betegszállítással foglalkozó vállalkozások egy-egy beteget kilométerenként 50 forintért „fuvaroznak”, ugyanez a mentőknél 1440 forintba kerül.
A Jobbik eközben olyan indítványt terjesztett a törvényhozás elé, mely szerint csak orvosi indokok alapján lehetne abortuszt elvégezni, vagy akkor, ha a terhesség bűncselekmény következménye. Z. Kárpát Dániel jobbikos parlamenti képviselő elmondta, hogy a benyújtott törvényjavaslatuk nem "drákói szigorúságú", sokkal keményebb szabályozásokkal lehet találkozni Nyugat-Európában. A magzati élet védelme téma volt a Fidesz és a KDNP háromnapos együttes ülésén is. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy szó sem lehet az abortuszszabályok szigorításáról, az ugyanis szerinte a társadalom olyan széles rétegeinek ellenérzéseibe ütközne, ami a Fidesz és a kormány támogatottságára is hatással lenne.