Az oktatással kapcsolatos belső viták folytatódtak Hoffmann és Pokorni között a héten is, koncepció, problématérkép és „alapvetés” már készült, de a törvények elfogadásának határideje még nem látszik.
A fideszes szakpolitikus és a kereszténydemokrata államtitkár vitája nem csitul: legutóbb Pokorni a pedagógus életpályamodell terveit bírálta, mivel az szerinte anélkül számol 50-60 ezer új pedagógus felvételével, hogy megmutatná, honnan lehetne elvenni hozzá a szükséges 130 milliárd forintot. A vita végén Hoffmann kikérte magának az állítást és megkérdezte Pokornit, hogy honnan vette ezeket a szerinte "nem létező" számokat. Erre a fideszes politikus felállt, elővett egy papírt, és felolvasott egy, a koncepcióhoz készült, valóban 50-60 ezer tanár munkába állását sürgető háttérszámítást, a végén az aláírással: Hoffmann Rózsa. Radó Péter az OktpolCafé legújabb bejegyzésében szakmai kritikát fogalmazott meg a tervekkel kapcsolatban: szerinte a központi finanszírozástól nem kerül több pénz a közoktatásba, a ráfordítások felhasználása nem lesz hatékonyabb, a fenntartó önkormányzatok (a rövid távú látszat ellenére) nem lélegezhetnek fel és a pedagógusok sem fognak többet keresni.
A részletes szakpolitikai figyelő letöltése
Hiller István, korábbi tárcavezető is bírálta meg a közoktatási terveket: "A megközelítés mellett ennek a koncepciónak óriási hibája, hogy teljesen hiányzik mellőle a gazdasági háttérszámítás. A szocialista párt közoktatási szakemberei elvégezték ezeket a számításokat. A Hoffmann-féle koncepció bevezetése 140 milliárd forint alatt nem valósítható meg". A vitát generáló frakcióülésen a hírek szerint Orbán Viktor viszont Hoffmann Rózsa pártjára állt.
Az államtitkár a Magyar Nemzetnek is nyilatkozott, megerősítve a legvitatottabb teveit is, így a szegregáció ellen érvelők szerint különösen aggályos, óvoda és iskola közötti „nulladik év” gondolatát, valamint a felsőoktatásban tanulók vizsgalehetőségeinek csökkentését. Az időközben nyilvánosságra hozott felsőoktatási „alapvetést” élesen bírálta az MTA elnöke, a hallgatók, a rektorok, oktatáskutatók, és a szakszervezetek is – de a HÖOK elnöke szerint nem lesz diáksztrájk, hiszen „most úgy tűnik, jó irányba mennek a dolgok”. Az új felsőoktatás megteremtésének elvei között rögzítenék az intézmények létszámának csökkentését és a finanszírozás átalakítását is.
A közoktatás is nagy átalakítás elé néz – bár az pedagógus életpálya-modell bevezetésére az államtitkár se lát 2012-13 előtt esélyt, a diákok jóval hamarabb is jelentős változásokat fognak tapasztalni. Így például jelentősen, mintegy a felére csökkentené a választható érettségi tárgyak számát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága a Magyar Nemzet szerint. Az MSZP részéről Török Zsolt az elmélet és a koncepciók helyett a tapasztalt gyakorlatot bírálta: "A salgótarjáni, erzsébetvárosi, józsefvárosi és kistarcsai iskolabezárási botrányok után hány iskolát tervez még bezárni a kormány?" - kérdezi közleményében. Elégedetlen a Pedagógusok Szakszervezete is: az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert alkotmányellenesnek tartják, hogy mindenfajta átmenet nélkül átadhatják az önkormányzatok egyházaknak az iskolák fenntartásának jogát a közoktatási törvény módosításának koncepciója szerint. Ez a pedagógusok foglalkoztatását és a gyerekek oktatását is befolyásolhatja, ugyanis az egyház elvárja a hitéletben való részvételt: „Az a szülő, aki nem az adott egyházi iskolába íratja a gyerekét, nem véletlenül teszi ezt, ám ha az egyház átveszi az intézményt nem lesz választási lehetősége."