Az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítják le a Széll Kálmán terv szerint. Orbán Viktor bejelentette: „A kormány erkölcsi kérdésként kezeli, hogy megtanítsa dolgozni az embereket”, illetve „nem ördögtől való a 15 éves kortól való munkába lépés”.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az állam valójában ki akar vonulni ezen fiatalok oktatásából. A PSZ csak az olyan elképzeléseket támogatja, amelyek képesítéssel engednek ki fiatalt a közoktatásból. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett intézkedés pedagógus elbocsátásokhoz is vezetne. „Magyarországon nem olyan képzetlen tizenöt évesekre van szükség, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek. Ezek a fiatalok a gazdaság élénkítésében sem tudnak szerepet vállalni.”
A részletes szakpolitikai figyelő letöltése
Észbontó ötletnek tartja az oktatási kötelezettség korhatárának 15 évre leszállítását Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, mint fogalmazott: ez olyan, mintha buta társadalmat akarnának reprodukálni. „Ez nemzeti katasztrófa” – mondta az InfoRádiónak Vekerdy Tamás gyermekpszichológus. A Nemzeti Pedagógus Műhely ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Hoffmann Rózsa államtitkár és munkatársai által végzett munka eredménye a rendszerváltás óta a legalaposabb szakmai, oktatáspolitikai koncepció, amely egyúttal az oktatási rendszer legtöbb válságos problémájára megoldást kínál.
A Fidesz oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán azt javasolta, hogy kilenc (4+5) osztályos alapiskolákat kellene kialakítani. Úgy érvel, hogy ezzel a megoldással az alapozó oktatás stabilabbá és nyugodtabbá válna, több idő jutna egyéni fejlesztésre, ismétlésre, gyakorlásra, azaz a kompetenciák elmélyítésére. Az alapiskolák elvégzése után válnának szét az utak, a diákok innen mehetnének tovább gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakképző intézménybe. Ez a 4+5 osztályos képzés éppen ahhoz a 15 éves életkorhoz igazodik, amely Széll Kálmán-tervben szerepel a tankötelesség korhatáraként. Az iskolaszerkezeti viták lényegében arról szólnak, hogy hány évig tartson az alapozó képzés – mondja Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy a sikeres oktatási rendszert működtető országokban az alapozó szakaszok a hosszabbak. Pokorni javaslatáról úgy véli, hogy ez a megoldás Európában egyedülálló lenne, ugyanis az unióban inkább az alsó tagozat tart hosszabb ideig, vagyis ezekben az országokban az 5+4, illetve a 6+3, 6+4 osztályos szakaszolás a jellemző. Szüdi János oktatási szakértő szerint több tízezer vagy akár százezres nagyságban eshetnek ki tanulók az oktatási rendszerből, mert ha az intézménynek nincs ilyen kötelezettsége, nem is köteles tanulókat felvenni.
A Magyar Szocialista Párt Pedagógus Tagozata is tiltakozik: a közoktatásból 15 évesen kikerülők számára "nem alternatíva a kenyérkereset, amit a Széll Kálmán-terv cinikusan ajánl", szakképzettséggel rendelkező huszonéves fiatalok sem találnak kellő számban munkát.
Eközben több tucat, elsősorban hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványi iskola működése kerülhet veszélybe. Az egyházi iskolák kiegészítő normatívája ugyanis jócskán megnövekedett, így a zárt keretösszeg miatt az alapítványi iskoláknak jutó pénz csökken. Közel a baj: felfüggesztette a közétkeztetést tizennyolc, Pest megyei fenntartású középfokú oktatási intézményben a szolgáltató, mert az önkormányzat nem tudta maradéktalanul kiegyenlíteni tartozását. Az étkeztetési stop 2872 diákot érint. Az egyházak által átvett iskolák kapcsán Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke a Népszabadságban közölt cikkében kérdez: Le a szekularizációval? Hol a választási szabadság, a lelkiismereti szabadság érdeksérelem nélküli megélhetősége? És mi lesz azzal a néhány diákkal, aki nem gyakorolja az adott iskolában kurrens hitet, vagy épp nem istenhívő? Ők addig sétálgathatnak a folyosón? Ők lesznek a közszemlére tett „mások”?
A kormány 13 milliárd forintot zárolt a felsőoktatásban, ezért spórolniuk kell az intézményeknek. A kisebbek már a létükért küzdenek. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint nem fog megszűnni a költségtérítéses képzés, viszont a tandíjaknak száz százalékban fedezniük kell a tényleges költségeket. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a hallgatókat negatívan érintő tervek ellen március 16-ra meghirdetett tüntetést elhalasztják, amíg az átdolgozott törvényjavaslat részletei nem kerülnek nyilvánosságra.


