Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerint a Széll Kálmán tervben tételezett tankötelezettségi korhatárt célszerű lenne 15-ről 16-ra emelni, mert „megérné az az egy év, hogy bent tartsuk a gyereket az iskolában”. Úgy látja, hogy a vezető politikusok is inkább a 16 éves korhatár felé hajlanak. Pokorni Zoltán szerint viszont az oktatási rendszerben nem a gyerekek 15 éves korában kezdődik a probléma. Egy 4+5 osztályos iskolaszerkezetet preferálna, amely reflektál a kistelepülések nagy számára. A kormány eközben 300 millió forintot biztosíta a kistelepüléseken lévő iskolák 2011/2012-es tanévben történő újraindításához - nem kaphat támogatást az a pályázó melynek köztartozása áll
fenn, vagy csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt áll, vagy nem rendelkezik közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. Az egyházi iskolák ellenben plusz egymilliárdot kapnak az idén az oktatási normatíva pótlásaként – az állam arra hivatkozva juttat pluszforrást az egyháznak, hogy az önkormányzatok is költenek az alapnormatíván felül iskoláikra, óvodáikra.

A részletes szakpolitikai figyelő letöltése

A közoktatás alapvető változások előtt áll, Hoffmann Rózsa tervei szerint az állam a jövőben nagyobb szerepet vállal az iskolákban. Központi tanterv lesz, a pedagógusok munkáját államilag ellenőrzik, és valószínűleg az igazgató kinevezésének jogán is osztozik a fenntartó és az államot képviselő kormányhivatal. 2012-től a pedagógusok bérét az önkormányzatok helyett központi költségvetés állja majd, de ennek megfelelően a tervek szerint helyhatóságok kevesebb állami támogatást kapnak. Hoffmann a héten az is megerősítette: a bolognai folyamat szerinte „túlfeszíti az EU kereteit”, mivel abban 47 ország vesz részt. Az államtitkár újfent az osztatlan képzéshez való visszatérést szorgalmazta. A ritkán megszólaló csúcsminiszter, Réthelyi Miklós szerint a kormány sem tandíjat, sem képzési hozzájárulást nem tervez bevezetni a felsőoktatásban, és minisztériumán belüli közhangulatnak megfelelően maga is azzal értene egyet, ha a tankötelezettség felső korhatárát legfeljebb 16 évre csökkentenék a Széll Kálmán Tervben szereplő 15 év helyett.

Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök „megeszi” a fiatalok és Magyarország jövőjét azzal, hogy csak a rövid távú érdekeit veszi figyelembe a felsőoktatás átalakítása során. A szocialista politikus szerint a hallgatói létszám csökkenését az államilag finanszírozott helyek számának visszaesése, illetve az egyre kevesebbek által megfizethető, várhatóan növekvő felsőoktatási költségtérítés okozza majd. Az MSZP a tankötelezettség 15 évre tervezett csökkentésével sem ért egyet: a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat, amíg csak lehet, az oktatási rendszerben kell tartani, mert minden nappal, amit azon kívül töltenek, csökken az esélye, hogy később önállóan boldoguljanak, munkát találjanak. Hevesen tiltakoznak az oktatással foglalkozó kutatók és szakértők is a tankötelezettség jelenlegi 18-ról 15 évre történő leszállítása ellen. Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a TÁRKI-Tudok a közelmúltban rendezett szakmai  műhelysorozatot a témában. A legtöbb kritikát a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) és az (elméletben) azokat felügyelő Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) kapták. A sokszor emlegetett „szakmunkás-hiány” sem feltétlenül tükrözi a valóságot a kutatók szerint. Köllő János, az MTA közgazdásza szerint alapvetően két forrásra hivatkozva emlegetik manapság a szakmunkáshiányt.  Egyrészt a hiányra panaszkodó vállalatok számának növekedéséből, másrészt a tervezett létszámfelvételeknél a legkeresettebb foglalkozások listájából.

Az ELTE rektora, Mezey Barna szerint nagyon nehezen képzelhető el, hogy megvalósuljon az önköltséges képzés terve. Nagy Dávid, a  Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint megnyugtatóan hatott Szijjártó Péter nyilatkozata arról, hogy nem vezetnék be a tandíjat. Varga Júlia, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének nemzetközi és szakképzési igazgatója szerint a felsőoktatás szakmastruktúrája nem alkalmazkodott a piaci kereslethez - „Kívánatos, hogy a túlzott kapacitással rendelkező intézmények közt minőségi szelekció történjen.”

Kósa Lajos arra hívta fel a figyelmet a héten, hogy ma mintegy háromszáz önkormányzat tartja fenn azokat az iskolákat, amelyekben az alapfokú képzésben részt vevő diákok kilencven százaléka tanul. Nem támogatja a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, hogy a közoktatási intézmények teljes egészében állami fenntartásba kerüljenek – nyilatkozta Gémesi György, a szervezet elnöke, a közoktatási intézmények legjobb helye az önkormányzatoknál van, hiszen azok látják a legjobban a helyi szükségleteket. Nem lesz olcsóbb a közoktatás, hogy ha állami kézben lesz, hiszen az infrastruktúra fenntartása, az elektromos energia, víz, csatornadíj emelkedni fog. (Helyi adók elvonásával teremtené meg a kormány az állami közoktatás pénzügyi forrásait, erről a jövő héten megjelenő Magyary Zoltán-tervben lehetnek részletek – tudta meg az Index. )

Közös megegyezéssel javasol szerződésbontást a Pest megyei önkormányzatnak a HunGast Kft. A cég ügyvezetője azt mondta: eddig tett gesztusaik ellenére sem látják biztosítottnak az immár 800 milliós tartozás kifizetését. A döntés megszületéséig az érintett intézményekben a jelenlegi gyakorlat szerint biztosítják az ellátást. Közben Török Zsolt, az MSZP szóvivője azt mondta: a Terrorelhárítási Központnak juttatott újabb 800 millió forint megegyezik azzal az összeggel, amely a Pest megyei gyermekétkeztetési kasszából hiányzik. A szóvivő úgy fogalmazott: a gyermekek tányérjáról leveszik a húst, a gyermekek szájából kiveszik az utolsó falatot, de 800 millió forint van arra, hogy Orbán Viktor személyi testőrségét felfegyverezzék.