Tankötelezettségi korhatár, forráshiány, kötelező erkölcstan és a tanítás szabadságának alkotmányba foglalt korlátozása – ezek voltak a hét oktatáspolitikai hívószavai.
Tizenhat éves korig kellene fenntartani a tankötelezettséget Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint, és ez "nem azt jelentené, hogy a 16 évesnél idősebbeknek ki kell kerülniük az oktatási rendszerből, csak azt, hogy nem kötelező bent maradniuk az iskolapadban”. Pokorni Zoltán is a 16 éves korhatár mellett érvel, mivel így a gyerek „lezárt alapvégzettséggel kerülhet ki a rendszerből, és később lehetősége lesz akár szakmát is tanulni”.
A részletes szakpolitikai figyelő letöltése
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint viszont nem kell túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítani annak, hogy hány éves korig tart a tankötelezettség, főleg, hogy az Európai Unió államaiban 18 éves kor alatt is végezhetnek munkát a gyerekek. Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezetének igazgató-titkára ellenben rámutatott: ha a társadalomra "rászabadítunk munkához nem értő, képzetlen embereket", akkor ők a munkanélküliek és az elégedetlenek számát fogják gyarapítani. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke is így gondolja: nagy az esélye annak, hogy a 15 évesen az iskolapadból kikerült gyermekek munkanélküliek lesznek, egy részük pedig elkallódhat, ami közbiztonsági kérdéseket is felvet. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Szakszervezetének szervezete nevében a 18 éves korhatár mellett érvelt, mert eddig a korhatárig kiskorúnak minősül a gyermek. Felhívta a figyelmet, hogy ha egy gyermek szakképesítést szerez, akkor a mostani jogszabályok szerint is megszűnik a tankötelezettsége. Ha nem változik a tankötelezettség korhatára, akkor nem zárta ki azt sem, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig azt javasolja, hogy ne az életkorhoz, hanem valamilyen végzettség megszerzéséhez kösse a kormány a tankötelezettség végét. Az MSZP azt kéri a kormánytól, hogy ne csökkentsék a tankötelezettség korhatárát, mert az állam feladata, hogy minél tovább az oktatásban tartsa a gyerekeket – azt is remélik, hogy az eddigi kormányzati tervekkel ellentétben nem vonnak ki 38 milliárd forintot a felsőoktatásból.
Hoffmann Rózsa azt a tervét is megerősítette, hogy 3 éves kortól legyen kötelező bekapcsolódni az oktatási-nevelési rendszerbe – de ezt „kellő rugalmassággal” kívánják értelmezni. Arról, hogy ez a rendszer mikortól vezethető be, most folynak a számítások, mivel a jelenleginél 30-40 ezerrel több óvodai férőhely szükséges. A szegregáció állami szintre emeléséről szóló vádakat is cáfolta, szerinte a Híd program és a felzárkóztató osztály „éppen az integrációt segítené elő olyan gyerekeknél, akik maguktól nem állnak készen az iskolakezdésre. Ahol a szakemberek indokoltnak látják, ott meg kell teremteni ezeket a lépcsőket, hiszen a kezelhetetlen, lemaradó gyerek hátráltatja az osztály munkáját”.
Az igazán égető probléma azonban a forráshiány – emiatt a pécsi városvezetés iskolákat kíván összevonni, kollégiumi férőhelyeket megszüntetni, és leépítésekre is számítani kell; bár több milliárdos korszerűsítést is ígérnek a közoktatásban. A tervezett átszervezések ellen közalkalmazottak demonstráltak, melyet Pécs vezetése azonban politikai akcióként értékelt. A pénzügyi bizottság elnöke, Trombitás Károly közleményében úgy fogalmaz: ha szakmai szempontok vezették volna a szervezőket, akkor két éve a Parlament előtt is tüntettek volna, amikor az MSZP-kormány megadóztatta és ezzel ellehetetlenítette a cafeteriát.
A fővárosi közgyűlés következő ülésén kerülhet a testület elé az - a szakbizottságban már jóváhagyott - előterjesztés, miszerint takarékosságból megszabadulna az önkormányzat több kerületi oktatási intézmény fenntartásától: ősztől visszaadnák az intézményeket az azokat eddig is fenntartani képtelen kerületeknek; szeptember elsejétől a 12 középfokú intézmény normatív finanszírozása megszűnik. Vagyis az iskolák a 2011/2012-es tanévben már nem kapnák a fővárostól az évi és fejenkénti 80 ezer forintos támogatást - ez évente 320 millió. Az intézmények ezzel ellehetetlenülhetnek, hiszen a kerületek évekkel ezelőtt sem tudták teljes körűen finanszírozni az iskolákat és azóta sem dúskálnak a pénzben. A tucatnyi iskola közül három is a IV. kerületben van, de Wintermantel Zsolt, a kerület fideszes polgármestere is megszavazta az idei fővárosi költségvetést, melynek alapján elvonnák a pénzt az iskoláktól.
Kevés az esély a pozitív változásra – még Pokorni Zoltán is úgy nyilatkozott, hogy „2-4 éven belül nem áll rendelkezésre annyi pénz, hogy a meglévő 170 ezer pedagógus számára érzékelhető bérnövekedést tudjunk finanszírozni". Szerinte vagy átalakítják a bérstruktúrát és a pályakezdőkre fókuszálnak, előnyben részesítik a tanítókat, mint Dél-Koreában, Szingapúrban, vagy "kevesebb, de jobban kiválasztott pedagógus a záloga az oktatásnak".
A differenciált finanszírozás kapcsán Hiller István (MSZP) viszont arra hívta fel a figyelmet: az állam ma több pénzt ad egy egyházi iskolának, mint egy ugyanakkora önkormányzati fenntartásúnak. "Ha ugyanaz az iskola, ugyanazokkal a diákokkal, ugyanabban az épületben önkormányzati fenntartású, akkor 81,5 millió forintból gazdálkodik, ha azonban egyházi, akkor 109 millió forintból". A Pedagógusok Szakszervezetéhez hasonlóan úgy ítéli meg, alkotmányellenes, ha bármely településen - mivel lakóhelyükön csak egyházi fenntartású oktatási intézmény működik - a gyermekek elveszítik azt a lehetőséget, hogy világnézetileg semleges iskolába járhassanak.
Szintén az iskolák életét befolyásoló változtatás lehet, hogy az új alkotmánytervezet markánsan szűkítené a tanítás szabadságát. A döntést indokául Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője elmondta: zűrzavart okozhat, ha korlátozás nélkül bármit lehetne tanítani a magyar iskolákban. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint viszont „eddig sem lehetett korlátozás nélkül tanítani, hiszen meg vannak határozva a szigorú keretek. A közoktatási törvény és a Nemzeti alaptanterv mind tartalmilag, mind pedig az óraszámokkal szabályozza, hogy mit és mennyit kell tanítani.” A PDSZ elnöke szerint a szülőktől sem szabad elvenni azt a lehetőséget, hogy megválasszák gyermekük számára a legmegfelelőbb iskolát, vagy az oktatási intézmények közötti átjárást sem lenne szabad korlátozni.
Erős a törekvés arra, hogy ideológiai-világnézeti kérdésekben is a kormányzat által diktált módon működjenek az iskolák. „Az önkormányzati iskolákban is bevezetendő kötelező hitoktatás nincs napirenden, ugyanakkor az új oktatási jogszabályok megalkotása során fontos szempont, hogy a hittanórákra a tanítási időkeretben kerüljön sor” – mondta Hoffmann Rózsa. Szüdi János, a PSZ szakértője, volt közoktatási államtitkár szerint a szakma nem támogatja az erkölcs tantárgyasítását és kiemelését az ember és társadalom műveltségterületből. A szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója egyetért a szakértővel: „fontos, hogy a tantárgy ne szakadjon el az élettől, mert ha túl filozofikus, a gyerekek nem profitálnak belőle”.
"Gyakorlati útmutatót" állított össze oktatási minisztereknek és államtitkároknak Radó Péter oktatáskutató, az OktPolCafé blog szerzője: „Ne tekintsük magunkat óvodáink és iskoláink tulajdonosának”, „használjuk a minisztériumunkat arra, amire való”, „tanúsítsunk nagy önmérsékletet, ha nem akarjuk, hogy utódainknak kelljen beavatkozni az általunk okozott problémák miatt”.


