A kormányzat egészségügyi terveit és intézkedéseit a héten „csak” a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosi Kamara és Éger István, a Magyar Rezidens Szövetség, Kökény Mihály és az MSZP, a Szent Ferenc Kórház érdekvédelmi szervezetei, betegszervezetei, betegei, Székely Tamás volt egészségügyi miniszter, valamint a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal bírálta.
Ötmilliárd forintos többlettámogatás érkezik még idén a háziorvosi praxisokba és területi ellátási kötelezettségekkel bíró fogorvosi praxisokba – jelentette be Szócska Miklós, aki azt is tudatta: az ágazat strukturális átalakítása már előkészületben van, jelenleg éppen a rendszer átfogó felmérése történik országszerte. Ugyanakkor az államtitkár szerint az egészségügyben nem minden a pénz, a gazdasági tényezők mellett fontos a fejlődési lehetőség, a társadalmi megbecsültség, a munkakörülmények.
A részletes szakpolitikai figyelő letöltése
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint viszont "a humánerőforrás-bomba már felrobbant" - most drasztikusan hozzá kell nyúlni a rendszer minden részéhez, és ez pénz nélkül nem fog menni. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke attól tart, hogy ha nem rendezik minél hamarabb az ágazat humánerőforrás-problémáját, a rendszer össze fog dőlni. Nagy Ferenc, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke és Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke egyaránt 200 ezer forintos nettó fizetést javasol a pályakezdő orvosoknak. Kritikus az orvosi kamara elnöke is: Éger István szerint egészségpolitikai célok hiányában évek óta csupán az egészségügyi struktúra "macerálásával" próbál a kormányzat eredményeket elérni, "hadi egészségügy" működik ma Magyarországon. A magyar egészségügy sikló pályán tart lefelé, amely egyre inkább egy ördögi spirállá kezd válni – mondta két hónapos országjáró körútjának első állomásán.
Folytatódnak az összevonások: egy "megaszervezetté" olvadna össze többek között az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet, az Országos Gyógyszerészeti Intézet, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, valamint az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy ki vezetné az új szervezetet, s a változás esetleg együtt jár-e létszámleépítéssel. Az összevonások (illetve az ezzel járó kórházbezárások) egyre több helyen váltanak ki tiltakozást: legutóbb orvosok, ápolók, gyógyulni vágyók és betegképviseleti szervek vonultak utcára, ugyanis be akarják olvasztani az 52 éve működő Szent Ferenc Kórházat a megyei egészségügyi intézménybe. A megyei önkormányzat februári ülésén döntött úgy, hogy a kórházat három másik gyógyintézménnyel együtt integrálja a megyei kórházba.
A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) sem támogatja a nagytérségi egészségszervezési igazgatóságok kialakítását, mert az szerintük ellátási zavart és pénzügyi veszteséget okozna – egyúttal azt is remélik, hogy csak tévedés az új alaptörvény tervezetének jelenlegi szövegében az, hogy mindenkinek joga van az egészsége megőrzéséhez, "az egészséghez" kifejezés helyett. Kökény Mihály, az MSZP szakpolitikusa utóbbi hír kapcsán úgy fogalmazott: komoly visszalépést jelent a kormánypártok alkotmánytervezete az egészségügyi jogok területén, mivel számonkérhetetlenné teszi az állam egészségügyi kötelezettségeit.
Egy, a létszámleépítés és a forráshiány „találkozását” jelentő hírt kommentálva a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: nem csak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) klinikája küzd azzal a problémával, hogy dolgozóinak nem tudja kifizetni az őket megillető bért. Rácz Jenő elmondta: több intézmény jelezte, nem tudják vállalni, hogy egy rétegnek magasabb juttatásokat adjanak, mint a képzettebb szakembereknek ugyanazon a területen. Szerinte ez feszültséget generálna egyes egészségügyi szolgáltatóknál, a többletkiadásokra pedig nincs forrás. A Magyar Rezidens Szövetség valós veszélyét látja annak, hogy gyors beavatkozás hiányában "a pécsi jelenség" tömegessé válik, és hasonló szabálytalanságok esetén a fiatal orvosok jelentős része nem vállalja a további munkavégzést. A szervezet ezt azután közölte, hogy vizsgálatot folytatott a Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikáján, miután onnantöbb rezidenst eltanácsoltak szerdán; az érintettek szerint azért, mert nem írták alá a "röghöz kötésüket" jelentő munkaszerződésüket.
Emelik a gyógyszerárakat is: áprilistól jelentősen drágul számos úgynevezett kombinációs készítmény, döntően vérnyomáscsökkentők – holott ezek olyan medicinák, amelyek egy tablettában két különféle hatóanyagot tartalmaznak, így elegendő két gyógyszer helyett egy tablettát bevenni. A tervek szerint a drágítással négymilliárd forintot spórol az állam. Szintén a gyógyszerek árán spórolnának olyan módon, hogy bonus-malus rendszert vezetne be az államtitkárság, a gyógyszerforgalmazókkal pedig csak kétéves szerződést kötne készítményük támogatására az OEP. Az olcsón gyógyító háziorvos többletpénzt kapna – ettől „pár év alatt több tízmilliárd forint” megtakarítást várnak; igaz, 3 milliárd forintot viszont biztosan el is költenének a 6800 háziorvosi praxisban gyógyítók „jutalmazására”. A siker kétségesnek látszik: a Magyar Orvosi Kamara elnöke is sérelmezte, hogy a gyógyítást érintő változásokba, a gyógyszerkassza megtakarításainak tervezésébe nem vonja be az egészségügyi államtitkárság a köztestületet. Nagy problémákat fog okozni a gyógyszerkassza 300 milliárd forintos megvágása, mert a betegek terheinek növekedése nélkül nem lehet kivonni ezt az összeget az egészségügyi kasszából – reagált Székely Tamás volt egészségügyi miniszter.
Nem tárgyalták a fideszes városvezetés javaslatát a fővárosi hajléktalan-ellátás felszámolásáról. Tarlós István és munkatársai ugyanis nyolc hónapos felmondási idővel kívánják megszüntetni a főváros 18 - határozatlan idejű - közszolgálati szerződését azzal a 11 szociális szervezettel, amelyek jelenleg a budapesti hajléktalanokról gondoskodnak. Csakhogy a következményekkel nem számoló javaslatot az illetékes, fideszes többségű bizottság sem támogatta. Az MSZP fővárosi frakciója szerint az előterjesztés felháborító és visszataszító, ráadásul elfogadásával lényegében ellehetetlenülne a fővárosi hajléktalan-ellátás, és több ezer utcán élő ember egyébként is szörnyű sorsa fordulna még rosszabbra.
A nem „rendszerszintű” átalakítások kapcsán fontos hír, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén a kormánypártok, az MSZP és LMP is egyetértett abban, hogy az abortuszok számának csökkentése fontos és kikerülhetetlen feladat, de jelenleg nem aktuális; a testület így nem szavazta meg, hogy tárgysorozatba kerüljön az a jobbikos képviselők által benyújtott javaslat, melyben a magzati élet védelméről szóló törvényt szigorítanák.