A héten újra fellángolt a tandíj-vita: az már biztos, hogy többet kell fizetnie a hallgatóknak – de az még nem tiszta, hogy kinek, mennyit és miért. A kormánypártokon belül is eltérnek az álláspontok.
Pokorni Zoltán a héten az alapelvek tisztázását érezte kulcsfontosságúnak. Alapelve, hogy az államilag támogatott férőhely nem más, mint ösztöndíj, ösztönzés a tehetséges hallgatók számára. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint akár egymillió forint is lehet egy éves tandíj, amennyiben kivezetik a felsőoktatásból a költségtérítéses képzést, és az önköltségeshez igazítják azt a Széll Kálmán Terv alapján. „Az oktatási államtitkárság szándékai szerint megmarad a felsőoktatásban a költségtérítéses képzés, de újragondolják annak rendszerét” – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Kitért arra is, hogy a felsőoktatási törvény újabb változata néhány héten belül ismét társadalmi vitára kerül, s a javaslatot a parlament május végén, júniusban fogadhatja el.
A részletes szakpolitikai figyelő letöltése
Polónyi István oktatáskutató szerint átlagosan legalább kétszeres lesz a költségtérítéses tandíj összege. Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter is tiltakozását fejezte ki. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke pozitívumokat is észlelt: ha tényleges költségeket kell megtéríteniük a hallgatóknak, akkor ez a szabály azokra a diákokra is érvényes, akik a képzési költségeiknél többet fizetnek a fizetős szakokon, ez az orvosképzésben jelentős árcsökkenést is okozhat. Tolódó dátumok a közoktatási törvény kapcsán: a kormány májusban tárgyalja, és „nagy biztonsággal állítható, hogy azt még a nyári szünet előtt elfogadja a parlament” - mondta Hoffmann Rózsa. Azt már előzetesen tudatta: szakmai kérdésekben a NEFMI „nem óhajt egyetértési jogot adni a diákoknak”.
„Vége annak a világnak is, hogy egy rendbontó gyerek terrorizálhasson egy tanórát. Ha ezt mégis megteszi, akkor a pedagógusnak nem csak kötelessége, de joga is van ez ellen fellépni és fegyelmezni, s ha kell büntetni” - szögezte le. Az oktatási vezető szerint egy gimnazistának napi 2-3 órát otthon is tanulnia kell, 2015-től pedig ahhoz, hogy egyetemre mehessen valaki, szüksége lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára. Egy másik ügyben azonban visszakozott: „a nagy ellenállás miatt” mégis kötelező lesz történelemből és matematikából is érettségiznie minden tanulónak. A közoktatási törvény koncepciója felmentést adott volna minden második diáknak a záróvizsgán e tárgyak egyike alól. Új tárgyak bevezetését is tervezik: az általános iskola alsó tagozatán ez a beszélgetés, 8. és 11. évfolyamon pedig az etika lenne. Mihalovics Péter (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztos pedig azzal biztat: év végére elkészül és a kormány elé kerül az Új Nemzedék Program.
A finanszírozás kérdései körül is sok a vita: egyes hírek szerint a helyi iparűzési- és a gépjárműadó terhére szervezné meg a kormány az államosított alapoktatás támogatását, és a központosított pedagógusbérek folyósítását – holott most az iparűzési adó nem fejlesztésre szolgál, az önkormányzatok a működési költségeket fedezik az így megszerzett forrásból. 2008-ban az önkormányzatok által biztosított fenntartási költségek aránya már meghaladta az 50 százalékot, ez mára 55 százalékos. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint az elmúlt húsz év önkormányzati gyakorlata a közhiedelemmel szemben éppen azt bizonyította, hogy nem az állam, hanem az önkormányzatok tudják jobban megoldani, biztosítani az alapfeladatokat. Az oktatás államosítása ugyanakkor szerinte azzal a veszéllyel is járna, hogy a kormányzat elveszi az önkormányzatoktól a helyi adók jelentős részét, különben nem tudja finanszírozni az ágazatot - ez a húsz év alatt kialakult önkormányzatiság végét jelentené.