Elfogadták a Semmelweis-tervet, az érintettek vegyesen reagáltak a bejelentésre. A héten megszületett a Fidesz-kormány első olyan terve, amelyet a patikusok is kritikával fogadtak.

 

A Semmelweis-tervet elfogadta a kormány, és napokon belül megjelenik a végrehajtását célzó kormányrendelet – tájékoztatott az államtitkár. Cáfolta, hogy az egészségszervező központok fenntartására pénzt hasítanának ki a forráshiányos Egészségbiztosítási Alapból - viszont más forrásból központonként megközelítőleg 1,6 milliárd forinttal kalkuláltak.  Az egészségügy átfogó forrásbővítése azonban az ország gazdasági helyzetétől és a politika döntésétől függ – tette hozzá Szócska Miklós.  Forrásokról szólva: döntött a kormány a népegészségügyi termékadóról, közismert nevén a hamburgeradóról, amelyet szeptembertől vethetnek ki az egészségtelen élelmiszerekre. Éger István szerint ez semmire sem lesz elég, arra a legkevésbé, hogy az elvándorlást megállítsa. Gyenes Géza, a Jobbik egészségpolitika szerint az egészségszervezési központok létrehozása teljesen felesleges, hiszen minden orvos tudja, hová küldje tovább a betegét. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: a Semmelweis Terv gyógyszerpolitikáról szóló részét jó iránynak tartja, de ennek megvalósítására, valamint a gyógyszertárakra nézve is veszélyes lehet a Széll Kálmán Terv.

 

 

A részletes szakpolitikai figyelő letöltése

 

Létszámrendeletet is hozna az egészségügyi államtitkárság, amelyben a patikában dolgozó gyógyszerészek számát a heti nyitva tartáshoz igazítanák. Eszerint ha egy patika hetente 40 óránál többet van nyitva, kötelező lenne kettő, 60 órás nyitva tartásnál pedig három patikust alkalmaznia. A gyógyszerészek szerint a kisebb forgalmú patikáknak nincs pénzük a létszámbővítésre. Hávelné Szatmári Katalin, a Kamara korábbi elnöke sem érti a rendelet célját: “A patikák döglődnek, alkalmazottakat kell elbocsájtani, gyógyszertárakat bezárni. Érthetetlen, hogy miért van erre a rendeletre szükség, ha egyszer egy uniós létszámnorma már életben van.”

A fővárosi egészségügy átszervezése továbbra is érdekes jelenségekkel kísért: a főváros a Szent Margit Kórház önállóságának visszaállítását kéri, miután a közgyűlés szerdán 17 igen, 9 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a vonatkozó indítványt. Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője szerint Tarlós István ki akarja emelni azt az egy kórházat, amelyik a "lakásához legközelebb van, a többi nem érdekli".  Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes: jelenleg arról van szó, hogy vizsgálják meg a kiválás lehetőségeit, a konkrétumokról később kell majd dönteni. 

Az egészségügyi államtitkárság két héten belül megkezdi az egyeztetéseket a rezidensek képzési, szakképzési rendszerének módosításáról - jelentette be Szócska Miklós. A részletekről Páva Hanna helyettes államtitkár elmondta: a rendszer elismeri, hogy a képzéssel kapcsolatban felmerülnek költségek, mint a szállás, az utazás vagy a tanuláshoz szükséges könyvek ára.  Azt tervezik, hogy e költségeket állami támogatás formájában egy igazolt év után visszaigényelhessék a hallgatók. Jelentős különbségek alakultak ki az orvosi díjazások között - nyilatkozta Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.  Előfordulhat, hogy egy kórház belső munkatársa 500 forintos, az ugyanott másodállásban dolgozó, kívülről "lízingelt" orvos 3000 forintos órabérért vállalja az ügyeletet. Ma az államvizsgázók alig 59 százaléka mondta azt, hogy legalább a jelentkezési lapot kitölti a magyarországi szakorvosképzéshez, a végzősök negyede pedig már bizonyos, hogy nem lép be. 

Az egészségügyi dolgozók munkájának elismerésére a tárca kezdeményezésére ez évtől július elseje, a Semmelweis-nap munkaszüneti nap az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók számára.