2010 októberének közepén-végén az oktatáspolitika kapcsán immár nemcsak a szaktárca, hanem számos egyéb szereplő is hallatta hangját. Elfogadásra került a Országgyűlésben az iskolai Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló határozati javaslat. Ez a kormányzatra több szempontból is jellemző „népnevelő célzattal” az iskolákban is kötelezővé teszi a Trianon-megemlékezést. Ahogy a határozati javaslat indoklása írja: „nyilvánvaló, hogy az ismeretek és attitűdök alapvetően nem változtak a külhoni magyarság megítélése kapcsán. A 2004- es népszavazás megmutatta, hogy e téren több évtizedes elmaradást kell pótolni.” A javaslatra igennel a Fidesz, Jobbik és LMP frakció szavazott, illetve az MSZP-renegát Szili Katalin, immár független képviselőként. A szocialista képviselőcsoport ellenezte egyedül az iskolai összetartozás napjának bevezetését.

November másodikától lesz nyilvános a Felsőoktatási törvény koncepciójának tervezete. Ebben a szaktárca többek között olyan javaslatokat fogalmaz meg az előzetesen kiszivárgott információk szerint, amelyek célja egyelőre nem világos, hatásuk azonban komoly ellenállást válthat ki. Kiemelendő ezek közül a buktatás szigorítása, azaz: minden hallgató csak kétszer vehetne fel egy tárgyat, és csupán 2-2 alkalommal tehetne belőle vizsgát. Ha mindez nem sikerül, adott hallgató elbúcsúzhat egyetemi tanulmányaitól. Ez ellen hevesen tiltakoznak a hallgatói érdekképviseleti szervezetek. Körösparti Péter, a HÖOK elnöke szerint a professzorok élet-halál uraivá válnának az egyetemről való elbocsátás megkönnyítésével, „kivégzőosztag elé állítva" a vizsgázó hallgatókat. A Societas szocialista ifjúsági szervezet sérelmezi, hogy a kormány a hallgatói érdekképviseletek és az egyetemi fiatalság érdemi bevonása nélkül, egyházi szereplőkkel együttműködve dolgozik a felsőoktatási törvénytervezet előkészítésén. A Societas szerint az új Felsőoktatási törvény csorbítaná az egyetemek autonómiáját, szűkítené a hallgatói önkormányzatok mozgásterét, ráadásul megfeledkezik a hátrányos helyzetű hallgatókról. Ilyen ellenérvek nyomán könnyen az érintettek komoly ellenállásába ütközhet az új jogszabály elfogadása, s igen nagy eséllyel lőhet újabb öngólt ezzel a kormányzat és az utóbbi időben elcsendesített Hoffmann Rózsa. Az ágazatra jellemző fejetlenségre kívánt rámutatni az Index cikke, amely párhuzamos stábok működéséről számol be a NEFMI-n belül. A korábban pont takarékossági okokból reszort-összevonásokkal létrehozott Nemzeti Erőforrás Minisztériumban két apparátus működik egymás mellett. A kialakult bizonytalan helyzetet jól példázza, hogy a régi emberek nem kapnak munkát, de nem is küldik el őket. Mindeközben létezik egy párhuzamos hivatal frissen felvettekkel. Az Index hozzáteszi, hogy a minisztériumban több százan dolgoznak úgy, hogy konkrét munkát nem végeznek. A helyzetet tetézi, hogy számos hivatalnokot fizetnek annak ellenére is, hogy az aláírási jogot már megvonták tőlük.

 

Letöltöm az Oktatáspolitikai Figyelő 2010/42 számát.