A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokon alapuló Republikon mandátumbecslés alapján ma egyetlen párt sem tudná egyedül megszerezni a parlamenti mandátumok többségét.
>>>
Még nem kezdődött el a parlamenti szezon, de a visszatérő kormánypárti politikusok máris elkezdték kiszorítani az ellenzéki megszólalásokat a köztévéből – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 35. és 36. heti hétköznap esti híradókat vizsgálta.
>>>
A Jobbik botrányainak, míg az LMP a köztévének köszönheti médiaszereplését – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 33. és 34. heti, hétköznap esti híradókat vizsgálta. Ugyanakkor augusztus második felében a híradók döntően szórakoztatni és nem tájékoztatni akarták a nézőket, ezt bizonyítja a bulvár és bűnözéssel kapcsolatos hírek magas, 70%-os aránya.
>>>
Új front a kormánypárti oktatáspolitikában: Hoffmann-Lázár konfliktus a tankönyvtartozások kapcsán. Tovább tolódik az új oktatási törvények lehetséges bevezetése és a pedagógusok életpályamodellje: már 2013-ban járunk.
>>>
Az ellenzéki pártok korábban nem tapasztalt médiafelülethez jutottak a köztévében, miután a kormánypárti megszólalások szinte eltűntek a híradóból – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 31. és 32. heti esti híradókat vizsgálta.
>>>
7-8 ezer pedagógusi álláshely szűnhet meg, 40 százalékkal csökkenhet a gimnazisták száma, és a felsőoktatási törvény elfogadása is ismét csúszhat.
>>>
Republikon-elemzés: Rendpárti törvényjavaslatok és szélsőséges radikalizmus a Jobbik parlamenti munkájában.
>>>
Az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazási gyakorlata a tavaszi ülésszakban - a Republikon Intézet legújabb elemzése.
>>>
Elfogadták a Semmelweis-tervet, az érintettek vegyesen reagáltak a bejelentésre. A héten megszületett a Fidesz-kormány első olyan terve, amelyet a patikusok is kritikával fogadtak.
>>>
A hét legtöbb vitáját a tankötelezettség korhatárának 15 évre leszállítása váltotta ki – a legtöbb problémát pedig az elégtelen finanszírozás okozta.
>>>
A 45. hét oktatáspolitikájában minden, már megismert szereplő „beleerősített”, a korábbinál is markánsabb véleményt fogalmazott meg. Az új közoktatási törvény vitaanyaga egyértelműen Hoffmann Rózsa álláspontjának („rendre kell nevelni a fiatalokat”, „ha mindent megengedünk, rossz irányba megy az oktatás”) győzelmét jelzi a kormány oktatással kapcsolatos felfogásában. Ennek köszönhető a kötelező érettségi tárgyak számának tervezett növelése, a nyelvoktatás átalakítása (adott esetben egy tízéves gyerek akár négy idegen nyelvet is kénytelen lesz tanulni az iskolában), a Pedagógus Kamara létrehozása, és általában a központosító, felülről vezérelt szisztéma kialakítását célzó javaslatok. Ezt a szigort „gondolta tovább” a Rektori Konferencia,: a rektorok előre kérnék a nyelvvizsgát, azaz már nem a diplomaszerzéshez, hanem eleve a felsőoktatási felvételihez tennék meg feltételül a nyelvvizsgát.
>>>
Az Országgyűlés őszi ülésszaka rövid időtartamra korlátozódik, de fontos döntéseket tartogat. A kormány-ellenzék várható viszonyát, az ellenzékiség „erejét”, az egyes pártok Fidesszel való együttműködésének lehetőségeit vizsgálta meg a Republikon Intézet legújabb elemzésében, a tavaszi szavazások eredményeit összegezve. Ezekből megállapítható: eddig az MSZP viselkedett leginkább az ellenzéki pártoktól megszokott módon, a Jobbik és az LMP viszont gyakrabban csatlakozott a kormánypárti szavazatokhoz a szocialista párttal szemben.
>>>Várhatóan kétharmados többsége lesz a következő Országgyűlésben a Fidesz-KDNP pártszövetségnek, amely 267 képviselőt küldhet a parlamentbe – derül ki a Republikon Intézet „közvélemény-kutatási adatokon alapuló” mandátumbecsléséből. Eszerint az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP pedig 10 fős frakciót alakíthat.
>>>