Új front a kormánypárti oktatáspolitikában: Hoffmann-Lázár konfliktus a tankönyvtartozások kapcsán. Tovább tolódik az új oktatási törvények lehetséges bevezetése és a pedagógusok életpályamodellje: már 2013-ban járunk.

7-8 ezer pedagógusi álláshely szűnhet meg, 40 százalékkal csökkenhet a gimnazisták száma, és a felsőoktatási törvény elfogadása is ismét csúszhat.

Ismét elhalasztották a felsőoktatási törvény koncepciójának megtárgyalását, de ismét „kiszivárgott”, hogy mi lett volna benne…

Vita a nyelvoktatásról, 2017-18 lehet a pedagógus életpályamodell bevezetésének új céldátuma, viszont az elfogadott törvénymódosítás alapján tanév közben is be lehet zárni iskolákat.

Debrecenit esznek a jó képviselők, mustárral, úgy finom. A fölött gondolják meg, miközben a kenyérhajával feltunkolják a mustáros szaftot: hát lehes­sen-e ezeknek a hívőknek egyháza, s lehes­sen-e amazoknak. - Horn Gábor írása a Népszabadságban.

A Fidesz továbbra is uralja a híradókat: a politikai hírek több mint 70% a kormány- pártról szól – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 27. és 28. heti esti híradókat vizsgálta. Ezek a hírek ráadásul többnyire támogatóan, kevés kritikával mutatják be a kormányt: a politikai hírek fele egyértelműen támogató a kormánnyal szemben, míg kritika csak a hírek 15%-ban fogalmazódik meg.

Ősszel derülhet ki, melyik egyetemet zárják be, szigorúbb érettségi és (2-3 év múlva) hároméves kortól kötelező óvodai nevelés jöhet. Az államtitkár szerint a felsőoktatásban lesznek hallgatók, akiknek maguknak kell vállalniuk a képzés teljes költségét.

Kilencven önkormányzat adja át az egyháznak az iskoláit ősztől, az életpályamodell talán magasabb bért hozhat, de megszűnik a túlóra és a fizetett alkalmi helyettesítés – újabb izgalmas hét az oktatáspolitikában.

Bár a KDNP a Fidesszel kötött választási szövetség következtében komoly méretű parlamenti frakcióval rendelkezik –másfélszer annyi képviselővel, mint az egykori SZDSZ és közel kétszer annyival, mint az LMP –, parlamenti aktivitása, szereplései és témafelvetései nem mutatják az önálló profillal rendelkező, aktív párt képét – derül ki a Republikon Intézet elemzéséből.

Tovább tolódik az oktatási reformtörvények elfogadása, egyre több iskolát vesznek át az egyházak – újabb forró hét az oktatáspolitikában.

A pozíciójában megerősített államtitkár folytatja az oktatás átalakítását, a pedagógusok is folytatják a készülést az őszi munkabeszüntetésre. A héten a legnagyobb horderejű változtatási javaslatok (iskolabezárási tervek) fővárosi diákok jövőjét illetően fogalmazódtak meg.

Hoffmann Rózsa marad az oktatási államtitkár – egyértelműen ez az elmúlt hét legfontosabb oktatáspolitikai híre.

Hoffman Rózsa sorozatos vereségeiről szólt az elmúlt hét: Pokorni Zoltánt nem találta etikailag vétkesnek a Fidesz illetékes bizottsága, az államtitkár ígéretével ellentétben leghamarabb jövőre tárgyalhatja a parlament a KDNP-s politikus közoktatási és felsőoktatási törvényjavaslatait, és a pedagógusok szakszervezeteit sem sikerült meggyőzni a változtatások helyességéről.

Növekvő elégedetlenség a tanárok körében, tüntetések és őszre várható pedagógussztrájk – Hoffmann és Pokorni vitája nem csillapodik, közben pedig elfelejtették kihirdetni a következő tanév rendjét.

Országgyűlés előtt az első nagy egészségügyi átalakításról (illetve megszorításról) szóló törvénycsomag, ügyvédi letétbe helyezett időzített felmondásokkal tiltakoznak az orvosok, ismét nő a kórházak adóssága.

Visszakozott a Pokornit etikátlansággal vádoló Hoffmann Rózsa, pedagógus-tüntetés formálódik – okkal, mert csak a fővárosban több száz fős leépítésekre lehet számítani.

Folytatódik Hoffman Rózsa és Pokorni Zoltán vitája, felgyorsultak az iskolabezárások, utólagos tandíjat vezethetnek be a felsőoktatásban – sok a gond az oktatáspolitikával.

Újabb Hoffmann-Pokorni csörte a felsőoktatás átalakítása kapcsán, melybe beszállt a fővárosi KDNP is – eközben a pedagógusok országos sztrájkra készülnek. Az oktatáspolitika konfliktusai az elmúlt héten sem csillapodtak.

Megyünk vissza, tönkretéve a jól működő, modern rendszereket, megfosztva intézményeinket a valódi feladatok megvalósítási lehetőségétől, a gyerekközpontú, szerethető, vagy legalábbis élhető iskola működésétől, melynek alapvető, sőt talán egyetlen feladata, hogy a helyi közösségek, az iskolát választó családok értékeinek és elvárásainak megfelelően boldog és hasznosítható gyerekkort biztosítsanak csemetéiknek. - Horn Gábor írása a Népszabadságban

Hoffman Rózsa levélben tesztelte a közoktatási intézményeket, a Corvinus fölött megjelent Damoklész kardja, de az általános felháborodás után az államtitkár visszakozni látszik. Thomass Mannt viszont annak homoszexualitása ellenére is kánonban tartja Réthelyi miniszter.

Beindulhat az egészségügyi törvénygyártás, már Éger István is elégedetlen, lehet viszont otthon szülni – igaz, erre egyelőre még senki nem kért engedélyt.

Csúszik a közoktatás és a felsőoktatás reformja, folytatódnak a pedagógus-elbocsátások (de nőhet a „maradók” munkaterhe) és az iskolabezárások. Az oktatáspolitika sem a szebbik arcát mutatta az elmúlt héten.

Újabb csúszások és a külső-belső konfliktusok a közoktatás és a felsőoktatás tervezett átalakítása kapcsán. Növekvő óraszámok, elvonások és radikális változások – a héten is izgalmas oktatáspolitikai javaslatokkal ismerkedtünk meg.

A héten újra fellángolt a tandíj-vita: az már biztos, hogy többet kell fizetnie a hallgatóknak – de az még nem tiszta, hogy kinek, mennyit és miért. A kormánypártokon belül is eltérnek az álláspontok.

Tankötelezettségi korhatár, forráshiány, kötelező erkölcstan és a tanítás szabadságának alkotmányba foglalt korlátozása – ezek voltak a hét oktatáspolitikai hívószavai.

Tankötelezettségi korhatár, forráshiány az állami-önkormányzati iskolákban, plusz egymilliárd az egyházi iskoláknak – a hét fontosabb témái az oktatáspolitikában.

A hét legtöbb vitáját a tankötelezettség korhatárának 15 évre leszállítása váltotta ki – a legtöbb problémát pedig az elégtelen finanszírozás okozta.

Az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítják le a Széll Kálmán terv szerint. Orbán Viktor bejelentette: „A kormány erkölcsi kérdésként kezeli, hogy megtanítsa dolgozni az embereket”, illetve „nem ördögtől való a 15 éves kortól való munkába lépés”.

Az jó, ha egy civil egyesület úgy dönt, energiáit a gyermekek nevelésére fordítja. Valahai pedagógusként, oktatási szakemberként és gyakorló apaként is végtelen megbecsüléssel gondolok arra, aki ide csoportosítja szellemi és anyagi erőforrásait.

Már Hoffmann Rózsa szerint is légvár a kétszázezres kezdő pedagógusi fizetés, Pokorni még súlyosabb forráshiányt lát, több pénz biztosan nem jut az oktatásra – sőt, a fővárosban megkezdődtek a tanár-elbocsátások.

A Republikon Intézet műhelytanulmányában megvizsgáljuk, hogy miként is viszonyul a magyar felsőoktatás a nemzetközi környezetéhez, mert meggyőződésünk szerint nemzetközi viszonyszámokkal kell a témáról beszélni. Rámutatunk arra, hogy a befelé fordulás, a „nemzeti oktatáspolitika” helyett célszerűbb a „versenyképesebb oktatáspolitika” irányába elindulni, ha már reformokat hajtunk végre az ágazatban.

A választásokon kiugróan nagy többséget szerző pártok általában nem tudják megtartani hatalmukat és a következő választás során ellenzékbe kényszerülnek – ez derül ki a Republikon Intézet 24 ország 37 kimagaslóan erős kormányát vizsgáló elemzéséből. Az erős, komoly beágyazottsággal rendelkező kormányokat általában – az esetek négyötödében – többpárti koalíciók váltják le; egyetlen párt szinte soha nem képes egy erős kormányt önállóan leváltani.

Viták kereszttüzében formálódik a közoktatás és a felsőoktatás új rendszere, már első osztályban is lehetne buktatni, a pedagógusok béremelésére talán csak egy évet, talán 2013-ig kell várni – de az államtitkár ígérete szerint „még ebben a ciklusban” sor kerül.

Az oktatással kapcsolatos belső viták folytatódtak Hoffmann és Pokorni között a héten is,  koncepció, problématérkép és „alapvetés” már készült, de a törvények elfogadásának határideje még nem látszik.

Egyetemi, főiskolai karok szűnhetnek meg, jövőre már lesz szóbeli felvételi, és legfeljebb négy vizsgaalkalmat kaphatnak az eddig „parttalanul vizsgázgató” hallgatók – már utolsó simításokat végzik a felsőoktatási stratégia alapján.

A hittan „védett sávba” kerülne az iskolákban, a hallgatói jogosítványok csökkentése (például a rektorválasztás kapcsán), és az utóvizsgák eltörlésének szándéka – néhány javaslat az oktatási kormányzattól és tanácsadóitól a heti oktatáspolitikai figyelőben.

Ellenőrzés nélkül „elbizonytalanodó” pedagógusok, népszavazással tréfálkozó oktatási államtitkár, beláthatatlan ideig húzódó jogalkotás, és aláírásgyűjtés a fideszes (!) iskolabezárás ellen – a heti oktatáspolitikai figyelő ismét izgalmas hírekkel jelentkezik!

A magyar érettségi lesz a világon a legnehezebb a pedagógusok szerint. Szándékunk ellenére heti oktatáspolitikai figyelőnk hovatovább a „most épp kivel veszett össze Hoffmann Rózsa?”-kérdéskör variábilis körüljárásává kezd válni. Heti válaszunk: megint, mindenkivel.

Hoffmann Rózsa szerint egyszerre akár öt-hat idegen nyelven is tanulhatnának a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói. Ez a hét is mozgalmas volt az oktatáspolitika érintettjei számára.

A Republikon Intézet, folytatva proaktív részvételét a Nemzeti Konzultációban, a „polgári egészségpolitika” megteremtését célzó Semmelweis Terv után most a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által megjelentetett új felsőoktatási törvénykoncepciót is részleteses elemezte, ahhoz szakpolitikai javaslatokat fűzött.

Itt az új belső ellenfél a „polgári egészségpolitika” megteremtésének hálátlan feladata során: Mikola István legyőzése után Pesti Imrével került szembe a héten az egészségügyért felelős államtitkár – és nem ez volt az egyetlen konfliktusa Szócska Miklósnak.

Eldőlt: az oktatáspolitika a KDNP „hitbizománya”, a Fidesz szakpolitikusai sem tudják felülbírálni Hoffmann Rózsát. Ismét izgalmas héten vannak túl az oktatás jövőjéért aggódók: eldőlhet a felsőoktatási felvételik és az emelt szintű érettségik sorsa, újabb szöget vernek az integrált oktatás koporsójába, és ismét egyszerre különbözött össze a tárca a diákokkal és a pedagógusokkal.

A Republikon Intézet elemzése és javaslatai a "polgári egészségpolitika" alapjait lefektető vitaanyagról.

A 45. hét oktatáspolitikájában minden, már megismert szereplő „beleerősített”, a korábbinál is markánsabb véleményt fogalmazott meg. Az új közoktatási törvény vitaanyaga egyértelműen Hoffmann Rózsa álláspontjának („rendre kell nevelni a fiatalokat”, „ha mindent megengedünk, rossz irányba megy az oktatás”) győzelmét jelzi a kormány oktatással kapcsolatos felfogásában. Ennek köszönhető a kötelező érettségi tárgyak számának tervezett növelése, a nyelvoktatás átalakítása (adott esetben egy tízéves gyerek akár négy idegen nyelvet is kénytelen lesz tanulni az iskolában), a Pedagógus Kamara létrehozása, és általában a központosító, felülről vezérelt szisztéma kialakítását célzó javaslatok.  Ezt a szigort „gondolta tovább” a Rektori Konferencia,: a rektorok előre kérnék a nyelvvizsgát, azaz már nem a diplomaszerzéshez, hanem eleve a felsőoktatási felvételihez tennék meg feltételül a nyelvvizsgát.

A magyar oktatás új úrnőjéről és urairól mindent elmondott az úgynevezett I. Nemzeti Tanévnyitó. Már a neve is szép: azt jelenti, hogy eddig valami plutokrata ámokfutás volt itt, kérem szépen, nem tanévek kezdődtek szeptemberben. Persze megértem én, hogy az előző kormányzati ciklusokhoz hoffmanni magaslatról nézve méltatlan a nemzet vagy akár a tanév fogalma. No de mi volt Klebelsberg Kunó idejében? Igaz, Klebelsberg eléggé el nem ítélhető módon nyitott volt a modernizációra, a nemzetközi trendekre.

Aligha hiheti bárki is, hogy a Fidesz ne a legjobbat akarná a gyerekeknek. A gyerekeknek mindig mindenki a legjobbat akarja. Csak sajnos néha ez a sok jó egy életen át tartó lelki sebeket okoz a gyermekeknek.