A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokon alapuló Republikon mandátumbecslés alapján ma egyetlen párt sem tudná egyedül megszerezni a parlamenti mandátumok többségét.

A mai bizonytalanoknak nevezett szavazók döntő többsége a Fidesz 2010-es táboráról hasadt le, ott baloldaliként ők eleve csak ideiglenesen állomásoztak. Megszólításukra legnagyobb esélye egy baloldali összefogásnak van, míg a Jobbiknak gyakorlatilag nincs tartaléka a bizonytalanok körében.

Republikon: 55 százalék nem szavazna, a Fidesz támogatottsága már igen messze van a kétharmadtól, a Jobbik beérte az MSZP-t, Gyurcsány Ferenc pártja épp csak mérhető.

A szakember vizitdíjat jósol, az állam 739 intézményt vesz át az önkormányzatoktól, az egészségügyi államtitkár óv a követelésektől.

Még nem kezdődött el a parlamenti szezon, de a visszatérő kormánypárti politikusok máris elkezdték kiszorítani az ellenzéki megszólalásokat a köztévéből – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 35. és 36. heti hétköznap esti híradókat vizsgálta. 

A Jobbik botrányainak, míg az LMP a köztévének köszönheti médiaszereplését – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 33. és 34. heti, hétköznap esti híradókat vizsgálta.  Ugyanakkor augusztus második felében a híradók döntően szórakoztatni és nem tájékoztatni akarták a nézőket, ezt bizonyítja a bulvár és bűnözéssel kapcsolatos hírek magas, 70%-os aránya.

Új front a kormánypárti oktatáspolitikában: Hoffmann-Lázár konfliktus a tankönyvtartozások kapcsán. Tovább tolódik az új oktatási törvények lehetséges bevezetése és a pedagógusok életpályamodellje: már 2013-ban járunk.

Nem lesz béremelés a tárcavezető beismerése szerint, Pálffy István szerint viszont az egészségügynek tűrni kell, hogy kevesebb pénzből gazdálkodik.

Az ellenzéki pártok korábban nem tapasztalt médiafelülethez jutottak a köztévében, miután a kormánypárti megszólalások szinte eltűntek a híradóból – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 31. és 32. heti esti híradókat vizsgálta. 

7-8 ezer pedagógusi álláshely szűnhet meg, 40 százalékkal csökkenhet a gimnazisták száma, és a felsőoktatási törvény elfogadása is ismét csúszhat.

Nagy átalakítások lesznek, béremelés nem, sőt lassan egészségügyi dolgozók is alig-alig. A héten sem mentették meg az egészségügyet.

Ismét elhalasztották a felsőoktatási törvény koncepciójának megtárgyalását, de ismét „kiszivárgott”, hogy mi lett volna benne…

Megszűnő pótlékok, bezárt kórházak, külföldre távozó orvosok – az elmúlt két hétben sem változtak az egészségügy problémái.

Ez a hét is a kormány egészségügyi átalakítási tervei elleni tiltakozásokkal telt, egyre hangosabbak az érdekképviseletek. A következő tiltakozás a patikusoktól jöhet: a kormány döntése alapján 2013-tól jellemzően a mainál több alkalmazott bérét kell kigazdálkodniuk.

Vita a nyelvoktatásról, 2017-18 lehet a pedagógus életpályamodell bevezetésének új céldátuma, viszont az elfogadott törvénymódosítás alapján tanév közben is be lehet zárni iskolákat.

A Fidesz továbbra is uralja a híradókat: a politikai hírek több mint 70% a kormány- pártról szól – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 27. és 28. heti esti híradókat vizsgálta. Ezek a hírek ráadásul többnyire támogatóan, kevés kritikával mutatják be a kormányt: a politikai hírek fele egyértelműen támogató a kormánnyal szemben, míg kritika csak a hírek 15%-ban fogalmazódik meg.

Ősszel derülhet ki, melyik egyetemet zárják be, szigorúbb érettségi és (2-3 év múlva) hároméves kortól kötelező óvodai nevelés jöhet. Az államtitkár szerint a felsőoktatásban lesznek hallgatók, akiknek maguknak kell vállalniuk a képzés teljes költségét.

Hatszáz rezidens pályázhatna százezer forintos juttatásra a kormány döntése alapján, Éger István járulék helyett fogyasztási adóból finanszírozná az egészségügyet, Tarlós István nem emlékszik 500 milliárd forintra.

Az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazási gyakorlata a tavaszi ülésszakban - a Republikon Intézet legújabb elemzése.

Kilencven önkormányzat adja át az egyháznak az iskoláit ősztől, az életpályamodell talán magasabb bért hozhat, de megszűnik a túlóra és a fizetett alkalmi helyettesítés – újabb izgalmas hét az oktatáspolitikában.

Hatezer orvos és rezidens hagyhatja el az országot, csőd közelében a kórházak, a PTE ötmilliárdos tartozását fizetős ellátással ellensúlyozná.

Tovább tolódik az oktatási reformtörvények elfogadása, egyre több iskolát vesznek át az egyházak – újabb forró hét az oktatáspolitikában.

8 év várakozás egy térdprotézisre, a fővárosi kórházak kétharmadának bezárása, kitiltandó élelmiszerek: újabb hét az egészségügy megmentéséért.

Elfogadták a Semmelweis-tervet, az érintettek vegyesen reagáltak a bejelentésre. A héten megszületett a Fidesz-kormány első olyan terve, amelyet a patikusok is kritikával fogadtak.

A pozíciójában megerősített államtitkár folytatja az oktatás átalakítását, a pedagógusok is folytatják a készülést az őszi munkabeszüntetésre. A héten a legnagyobb horderejű változtatási javaslatok (iskolabezárási tervek) fővárosi diákok jövőjét illetően fogalmazódtak meg.

Az egészségügyi államtitkár kemény szavakkal illette a rezidenseket a héten – kérdés, ez-e a jó módszer az orvosok elvándorlásának megállítására. Lesz hamburgeradó, viszont a táppénzesek soron kívüli orvosi ellátásának nem a minimális, hanem a maximális aránya lesz hatvan százalék.

Hoffmann Rózsa marad az oktatási államtitkár – egyértelműen ez az elmúlt hét legfontosabb oktatáspolitikai híre.

Hoffman Rózsa sorozatos vereségeiről szólt az elmúlt hét: Pokorni Zoltánt nem találta etikailag vétkesnek a Fidesz illetékes bizottsága, az államtitkár ígéretével ellentétben leghamarabb jövőre tárgyalhatja a parlament a KDNP-s politikus közoktatási és felsőoktatási törvényjavaslatait, és a pedagógusok szakszervezeteit sem sikerült meggyőzni a változtatások helyességéről.

A Fidesz szerint az orvosok elmehetnek, de a diplomájuk nélkül – Szócska viszont a bérrendezésről már csak annyit ígér, hogy „dolgoznak rajta”. Már Cser Ágnes is a kormányt kritizálta az elmúlt héten.

Növekvő elégedetlenség a tanárok körében, tüntetések és őszre várható pedagógussztrájk – Hoffmann és Pokorni vitája nem csillapodik, közben pedig elfelejtették kihirdetni a következő tanév rendjét.

Kórház helyett gyógyturisztikai központ: ilyesféle „funkcióváltásokkal” spórolna a kormány a legújabb tervek szerint. Lesz hamburgeradó, lesz sportpálya a gyorséttermek mellett – de béremelés nem.

Országgyűlés előtt az első nagy egészségügyi átalakításról (illetve megszorításról) szóló törvénycsomag, ügyvédi letétbe helyezett időzített felmondásokkal tiltakoznak az orvosok, ismét nő a kórházak adóssága.

Visszakozott a Pokornit etikátlansággal vádoló Hoffmann Rózsa, pedagógus-tüntetés formálódik – okkal, mert csak a fővárosban több száz fős leépítésekre lehet számítani.

Folytatódik Hoffman Rózsa és Pokorni Zoltán vitája, felgyorsultak az iskolabezárások, utólagos tandíjat vezethetnek be a felsőoktatásban – sok a gond az oktatáspolitikával.

Körvonalazódik a gyógyszerkassza megszorításának programja, fokozódik az egészségügyi dolgozók elégedetlensége, szigorodik a táppénz szabályzása.

Hoffman Rózsa levélben tesztelte a közoktatási intézményeket, a Corvinus fölött megjelent Damoklész kardja, de az általános felháborodás után az államtitkár visszakozni látszik. Thomass Mannt viszont annak homoszexualitása ellenére is kánonban tartja Réthelyi miniszter.

Beindulhat az egészségügyi törvénygyártás, már Éger István is elégedetlen, lehet viszont otthon szülni – igaz, erre egyelőre még senki nem kért engedélyt.

Eltűnő orvosok, csorbuló betegjogok, továbbra is ismeretlen összetételű elvonási tervek a gyógyszerkasszából – az elmúlt hét egészségüggyel kapcsolatos hírei ismét nem rózsásak.

Csúszik a közoktatás és a felsőoktatás reformja, folytatódnak a pedagógus-elbocsátások (de nőhet a „maradók” munkaterhe) és az iskolabezárások. Az oktatáspolitika sem a szebbik arcát mutatta az elmúlt héten.

A köztévé Híradója után Az Este című műsort is a Fidesz-KDNP rendkívüli túlsúlya és az ellenzéki megszólalások szinte teljes hiánya jellemzi – derül ki a Republikon Intézet legújabb összehasonlító médiaelemzéséből. 

Újabb csúszások és a külső-belső konfliktusok a közoktatás és a felsőoktatás tervezett átalakítása kapcsán. Növekvő óraszámok, elvonások és radikális változások – a héten is izgalmas oktatáspolitikai javaslatokkal ismerkedtünk meg.

Forráshiány, extra adók, bezárás előtt álló patikák – ismét komor témák uralták az elmúlt hét egészségügyi vitáit. Újdonság viszont, hogy újra megszólalt a diplomatává lett Mikola István, és ismét nem a kormány hivatalos egészségpolitikáját dicsérve.

A kormányzat egészségügyi terveit és intézkedéseit a héten „csak” a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosi Kamara és Éger István, a Magyar Rezidens Szövetség, Kökény Mihály és az MSZP, a Szent Ferenc Kórház érdekvédelmi szervezetei, betegszervezetei, betegei, Székely Tamás volt egészségügyi miniszter, valamint a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal bírálta.

Szócska Miklós szerint két külön dolog, hogy milyen gyorsan javul a helyzet az egészségügyben, illetve milyen sebességgel dolgoznak – az államtitkár terveiről sokat megtudhattunk a héten.

Továbbra sem tudni, ki viseli a gyógyszerkassza megszorításának terhét, az viszont egyre biztosabb, hogy nem lesz forrás az egészségügyi dolgozók béremelésére – sőt, a héten is elvontak százmillió forintot a mentőktől.

Viták kereszttüzében formálódik a közoktatás és a felsőoktatás új rendszere, már első osztályban is lehetne buktatni, a pedagógusok béremelésére talán csak egy évet, talán 2013-ig kell várni – de az államtitkár ígérete szerint „még ebben a ciklusban” sor kerül.

Az oktatással kapcsolatos belső viták folytatódtak Hoffmann és Pokorni között a héten is,  koncepció, problématérkép és „alapvetés” már készült, de a törvények elfogadásának határideje még nem látszik.

A heti egészségügyi figyelő a „tűzoltást” dokumentálja: kórházbezárások, összevonások, funkcióváltások és pénztelenség ellen harcol Szócska Miklós államtitkársága. A megszorítás jól látszik, a finanszírozás reformjáról szó sem esik.

500 milliárdos lyuk az egészségügyön, 20 százalékkal több „disszidáló”’ orvos, a 15 év feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud – további egymillióan pedig nincsenek tisztában az állapotukkal. Gyilkos számok a heti egészségügyi figyelőben.

Elfogyott a türelem: a héten épp a Fidesszel korábban igencsak lojális Magyar Orvosi Kamara ütközött a legtöbbet az egészségügyi kormányzattal. A konfliktust többek között Éger István és a kamarai vezetők fizetésének tervezett csökkentése is élezte – itt a heti egészségügyi figyelő!

Itt az új belső ellenfél a „polgári egészségpolitika” megteremtésének hálátlan feladata során: Mikola István legyőzése után Pesti Imrével került szembe a héten az egészségügyért felelős államtitkár – és nem ez volt az egyetlen konfliktusa Szócska Miklósnak.

A 45. hét oktatáspolitikájában minden, már megismert szereplő „beleerősített”, a korábbinál is markánsabb véleményt fogalmazott meg. Az új közoktatási törvény vitaanyaga egyértelműen Hoffmann Rózsa álláspontjának („rendre kell nevelni a fiatalokat”, „ha mindent megengedünk, rossz irányba megy az oktatás”) győzelmét jelzi a kormány oktatással kapcsolatos felfogásában. Ennek köszönhető a kötelező érettségi tárgyak számának tervezett növelése, a nyelvoktatás átalakítása (adott esetben egy tízéves gyerek akár négy idegen nyelvet is kénytelen lesz tanulni az iskolában), a Pedagógus Kamara létrehozása, és általában a központosító, felülről vezérelt szisztéma kialakítását célzó javaslatok.  Ezt a szigort „gondolta tovább” a Rektori Konferencia,: a rektorok előre kérnék a nyelvvizsgát, azaz már nem a diplomaszerzéshez, hanem eleve a felsőoktatási felvételihez tennék meg feltételül a nyelvvizsgát.

Az Országgyűlés őszi ülésszaka rövid időtartamra korlátozódik, de fontos döntéseket tartogat. A kormány-ellenzék várható viszonyát, az ellenzékiség „erejét”, az egyes pártok Fidesszel való együttműködésének lehetőségeit vizsgálta meg a Republikon Intézet legújabb elemzésében, a tavaszi szavazások eredményeit összegezve. Ezekből megállapítható: eddig az MSZP viselkedett leginkább az ellenzéki pártoktól megszokott módon, a Jobbik és az LMP viszont gyakrabban csatlakozott a kormánypárti szavazatokhoz a szocialista párttal szemben.

Várhatóan kétharmados többsége lesz a következő Országgyűlésben a Fidesz-KDNP pártszövetségnek, amely 267 képviselőt küldhet a  parlamentbe – derül ki a Republikon Intézet „közvélemény-kutatási adatokon alapuló” mandátumbecsléséből. Eszerint az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP pedig 10 fős frakciót alakíthat.