A szakember vizitdíjat jósol, az állam 739 intézményt vesz át az önkormányzatoktól, az egészségügyi államtitkár óv a követelésektől.

Nem lesz béremelés a tárcavezető beismerése szerint, Pálffy István szerint viszont az egészségügynek tűrni kell, hogy kevesebb pénzből gazdálkodik.

Nagy átalakítások lesznek, béremelés nem, sőt lassan egészségügyi dolgozók is alig-alig. A héten sem mentették meg az egészségügyet.

Megszűnő pótlékok, bezárt kórházak, külföldre távozó orvosok – az elmúlt két hétben sem változtak az egészségügy problémái.

Ez a hét is a kormány egészségügyi átalakítási tervei elleni tiltakozásokkal telt, egyre hangosabbak az érdekképviseletek. A következő tiltakozás a patikusoktól jöhet: a kormány döntése alapján 2013-tól jellemzően a mainál több alkalmazott bérét kell kigazdálkodniuk.

Hatszáz rezidens pályázhatna százezer forintos juttatásra a kormány döntése alapján, Éger István járulék helyett fogyasztási adóból finanszírozná az egészségügyet, Tarlós István nem emlékszik 500 milliárd forintra.

Hatezer orvos és rezidens hagyhatja el az országot, csőd közelében a kórházak, a PTE ötmilliárdos tartozását fizetős ellátással ellensúlyozná.

8 év várakozás egy térdprotézisre, a fővárosi kórházak kétharmadának bezárása, kitiltandó élelmiszerek: újabb hét az egészségügy megmentéséért.

Elfogadták a Semmelweis-tervet, az érintettek vegyesen reagáltak a bejelentésre. A héten megszületett a Fidesz-kormány első olyan terve, amelyet a patikusok is kritikával fogadtak.

Az egészségügyi államtitkár kemény szavakkal illette a rezidenseket a héten – kérdés, ez-e a jó módszer az orvosok elvándorlásának megállítására. Lesz hamburgeradó, viszont a táppénzesek soron kívüli orvosi ellátásának nem a minimális, hanem a maximális aránya lesz hatvan százalék.

A Fidesz szerint az orvosok elmehetnek, de a diplomájuk nélkül – Szócska viszont a bérrendezésről már csak annyit ígér, hogy „dolgoznak rajta”. Már Cser Ágnes is a kormányt kritizálta az elmúlt héten.

Kórház helyett gyógyturisztikai központ: ilyesféle „funkcióváltásokkal” spórolna a kormány a legújabb tervek szerint. Lesz hamburgeradó, lesz sportpálya a gyorséttermek mellett – de béremelés nem.

Országgyűlés előtt az első nagy egészségügyi átalakításról (illetve megszorításról) szóló törvénycsomag, ügyvédi letétbe helyezett időzített felmondásokkal tiltakoznak az orvosok, ismét nő a kórházak adóssága.

Összevonások, ingatlanok eladása, elégedetlen orvosok, rezidensek – sok a konfliktus az egészségügyben, miközben az államtitkár szerint népegészségügyi katasztrófahelyzet sújtja Magyarországot.

Körvonalazódik a gyógyszerkassza megszorításának programja, fokozódik az egészségügyi dolgozók elégedetlensége, szigorodik a táppénz szabályzása.

Beindulhat az egészségügyi törvénygyártás, már Éger István is elégedetlen, lehet viszont otthon szülni – igaz, erre egyelőre még senki nem kért engedélyt.

Eltűnő orvosok, csorbuló betegjogok, továbbra is ismeretlen összetételű elvonási tervek a gyógyszerkasszából – az elmúlt hét egészségüggyel kapcsolatos hírei ismét nem rózsásak.

Forráshiány, extra adók, bezárás előtt álló patikák – ismét komor témák uralták az elmúlt hét egészségügyi vitáit. Újdonság viszont, hogy újra megszólalt a diplomatává lett Mikola István, és ismét nem a kormány hivatalos egészségpolitikáját dicsérve.

Sűrűsödő központosítás, orvoshiány, vitatott hamburgeradó és továbbra is körvonalazatlan elvonási tervek a gyógyszertámogatások kapcsán – ezek voltak a hét fontosabb egészségügyi témái.

A kormányzat egészségügyi terveit és intézkedéseit a héten „csak” a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosi Kamara és Éger István, a Magyar Rezidens Szövetség, Kökény Mihály és az MSZP, a Szent Ferenc Kórház érdekvédelmi szervezetei, betegszervezetei, betegei, Székely Tamás volt egészségügyi miniszter, valamint a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal bírálta.

Szócska Miklós szerint két külön dolog, hogy milyen gyorsan javul a helyzet az egészségügyben, illetve milyen sebességgel dolgoznak – az államtitkár terveiről sokat megtudhattunk a héten.

Továbbra sem tudni, ki viseli a gyógyszerkassza megszorításának terhét, az viszont egyre biztosabb, hogy nem lesz forrás az egészségügyi dolgozók béremelésére – sőt, a héten is elvontak százmillió forintot a mentőktől.

Szócska Miklós kimondta, hogy lesznek kórházbezárások, áprilistól már legális az otthonszülés – de a bábák elégedetlenek a jogszabállyal. A gyógyszerkassza radikális megvágásának iránya továbbra sem létezik, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) pedig a járműcserére szánt költségvetési forrás jó részét mégsem kapja meg – újabb mozgalmas hét az egészségügyben.

A gyógyszerkassza százmilliárdos kurtítása már biztos, de a teherviselők pontos körét a héten sem ismerhettük meg. A Semmelweis-terv területi ellátási koncepciója viszont már biztosan nem lép hatályba, ehelyett a most kidolgozandó Semmelweis-koncepció ad majd válaszokat.

Ötszörösére nőtt a kezdő orvosok elvándorlása, a magyarok 92 százaléka a betegellátás reformját várja leginkább, összevonások és funkcióváltások tervei – újabb eseménydús hét telt el az egészségügyben.

Az oktatással kapcsolatos belső viták folytatódtak Hoffmann és Pokorni között a héten is,  koncepció, problématérkép és „alapvetés” már készült, de a törvények elfogadásának határideje még nem látszik.

A magyar egészségügyi rendszer további központosítás, összevonások előtt áll – ez derült ki a héten a szaktárca és a főváros terveiből is.

Értelmezésre várnak Szócska Miklós szavai, melyek szerint „nem lesz kötelező államosítás az egészségügyben, de a romintézmények nem számíthatnak százmilliós központi támogatásokra, jövő januárra felállhat az új intézményrendszer”. Az államtitkár vidéki körútján emellett továbbra is az integráció és a funkcióváltás szükségességét hangsúlyozta – ez a három célkitűzés pedig azt valószínűsíti, hogy rövidesen kevesebb kórházzal számolhatunk az eddigieknél.  A kórházak idén Szócska szerint nem számíthatnak többlettámogatásra, a tartalékok átrendezésével kell megoldani a helyzetet.

A heti egészségügyi figyelő a „tűzoltást” dokumentálja: kórházbezárások, összevonások, funkcióváltások és pénztelenség ellen harcol Szócska Miklós államtitkársága. A megszorítás jól látszik, a finanszírozás reformjáról szó sem esik.

500 milliárdos lyuk az egészségügyön, 20 százalékkal több „disszidáló”’ orvos, a 15 év feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud – további egymillióan pedig nincsenek tisztában az állapotukkal. Gyilkos számok a heti egészségügyi figyelőben.

Mi lesz a betegjogokkal, mennyit keres Éger István és most épp kik tiltakoznak az egészségügyi átalakítási tervek ellen? A heti egészségügyi figyelőben is felemás a kép: részeredmények, mulasztások és tiltakozások erdejében próbáltunk rendet vágni.

Elfogyott a türelem: a héten épp a Fidesszel korábban igencsak lojális Magyar Orvosi Kamara ütközött a legtöbbet az egészségügyi kormányzattal. A konfliktust többek között Éger István és a kamarai vezetők fizetésének tervezett csökkentése is élezte – itt a heti egészségügyi figyelő!

A magyar egészségügy továbbra is forráshiánnyal, és a működésképtelen struktúrák béklyójával küzd, miközben a kormány a tűzoltó feladatokat is alig-alig látja el. Heti összefoglaló.

Fizetős kórházi bennfekvés, tízmilliárdos nagyságrendű kórházi adósságok, hálapénz minden negyedik betegtől – a héten is a csúnyább arcát mutatta a „polgári egészségpolitika”.

Itt az új belső ellenfél a „polgári egészségpolitika” megteremtésének hálátlan feladata során: Mikola István legyőzése után Pesti Imrével került szembe a héten az egészségügyért felelős államtitkár – és nem ez volt az egyetlen konfliktusa Szócska Miklósnak.

A Republikon Intézet elemzése és javaslatai a "polgári egészségpolitika" alapjait lefektető vitaanyagról.

Az elmúlt héten egyre több „léket kapott” a vitára bocsátott Semmelweis Terv: a WHO lesújtó véleményt közölt a magyar egészségügyről, láthatóvá váltak a Fidesz vezetésén belüli törésvonalak: Kósa Lajos sem ért egyet a területi felosztással, sőt, a Vas Megyei Közgyűlés fideszes elnöke már nyíltan bírálta a megyéjét érintő átalakításokat és a terv készítőit.

A kormánypárt egészségpolitikusai egyre kevésbé mernek „nagyot álmodni”: Szócska Miklós szerint a jövő évi források csak a „fenntarthatóságra” elegek, de talán „néhány év múlva már érezhető hatásai lesznek a változásoknak”. Mikola ennél is pesszimistább: kevesli a gyógyszertámogatásra és a járóbeteg szakellátásra tervezett összeget, és szerinte „nem lesz Kánaán, türelem kell”, valamint „az egészségügy rendbetétele tízéves program.”

Az elmúlt hét nap fontos kérdéseket vetett fel, majd hagyott válasz nélkül az egészségpolitikában. A kormányzat leginkább két téma apropóján, a patikaliberalizáció felszámolása, illetve a Semmelweis Terv problémásabb megállapításai kapcsán kényszerült magyarázkodásra. Előbbi kapcsán a liberalizáció folytán létrejött, új patikák alkalmazottai és tulajdonosai kritikája, valamint a több és jobb patikákhoz ragaszkodó társadalmi igény miatt lettek engedékenyebbek, és kezdeményeztek egyeztetést, utóbbi ügyben pedig a sorok között elrejtett, „fizetős egészségügyről” szóló terveket próbálták cáfolni.

Az első „nagyobb lélegzetű” egészségügyi javaslatcsomag a 44. héten készült el: ez a Semmelweis Terv. A kormány, ígéretével ellentétben, meglehetősen korlátozott konzultációt indított: a koncepció nem nyilvános, azt a tárcánál hivatalosan igényelni kell, és meghatározott bürokratikus átfutási idő után lehet hozzájutni.
Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” vitairat elsőként azt rögzíti, hogy a tervet a kormány még nem tárgyalta meg, az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Amennyiben mégis ez alapján hajtják végre az egészségügy „megmentését”, illetve a terv által megteremteni kívánt „polgári egészéségpolitikát”, úgy a legfontosabb változás a csőd közeli kórházak állami átvétele lehet (ezek finanszírozását nem tárgyalja), valamint egy egészségszervezési központ, mely a betegutak kidolgozásáért, illetve az ellátás (várhatóan 3-3 megyénként egységesülő) további koncentrációjáért felel.

Az elmúlt héten készült el az egészségügyi tárca 12 jogszabályt módosító javaslatcsomagja, melyet a takarékoskodás, a deliberalizálás túlsúlya, és a rendszerszintű átalakítások hiánya jellemez. Deklarált kórházbezárások helyett az intézményi feladatok (és az ehhez rendelt források) szűkítése révén remél a kormányzat megtakarításokat.

Felgyorsultak a személycserék az egészségügyben az elmúlt héten: miközben létrejött az Államtitkári Szakértői Bizottság, a szaktárcától több tucat munkatársat bocsátanak el – a csúcsminisztérium a hírek szerint az egészségügy (és a kultúra) rovására, az oktatás előnyére változtat a struktúrán.

A vizsgált időszakban a szaktárca klasszikus megszorító és racionalizáló intézkedéseket indított el, felélve az előző ciklus liberális miniszterei által megtakarított forrásokat, ezzel párhuzamosan küzdve a költségvetési forrásokért, melyek bővítésére nincs sok esélye. Az ellenzék is aktivizálta magát, ráerősítve az egészségügyi szakmai vészjelzéseire.

Az egészségpolitikát 2010. október 4-10 között egy „bulvárosabb” téma, azaz az otthonszülés szabályozatlansága és ennek következményei, illetve inkoherens kormányzati állásfoglalások (javarészt az egészségügyi ellátás működtetői oldalának átalakítása kapcsán) uralták. Tovább sokasodtak a szakmától érkező vészjelzések is, ugyanakkor a Parlament ellenzéki pártjai közül csak a Lehet Más a Politika fejtett ki némi aktivitást az egészségügy jövőjét tervezve.