A magyar társadalom mintegy harminc százaléka tekinthető valamilyen szempont szerint liberálisnak, ám ez a harminc százalék három, jobbára egymás mellett létező, ráadásul politikailag megosztott liberális tábort jelent – derül ki a Republikon Intézet legfrissebb elemzéséből, melyben a liberális szavazókat vizsgálta. Az elemzés a liberális önbevallású, valamint a válaszaik, értékválasztásaik alapján kapitalistaként, illetve emberi jogi liberálisként azonosított szavazókat vizsgálta.

A 2012-ben közzétett, „Pártok félidőben” című elemzés után a Republikon Intézet ismét arra vállalkozott, hogy – némileg a havi pártpreferencia adatok „mögé” nézve – a pártok szavazótáborát mélyrehatóan vizsgálja és bemutassa. Elemzésünk az Ipsos nagymintás közvélemény-kutatási adatbázisán alapul.

Ha most vasárnap lennének a választások... A Republikon Intézet folyamatosan, a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat feldolgozva mutatja be, hogy ez milyen mandátumeloszlást eredményezne a parlamentben.

Vajon milyen előnyökkel járna a parlamenti mandátumok számát tekintve a baloldali együttműködés? Az igazán őszinte válasz erre csak az lehet, hogy egyelőre nem tudjuk. Egy dolog azonban biztos: ilyen együttműködés nem jöhet létre a résztvevő pártok vezetőinek és szavazóinak lelkes és egybehangzó támogatása nélkül. Ha bármelyik résztvevő párt– akár az őt ért támadások, akár belső megosztottság, akár racionális politikai érdeke okán – nem érzi magáénak az együttműködést, létrehozása nem jár majd a várt eredménnyel. A „félszívvel” létrehozott vagy csak így vállalt együttműködés a pártok önálló indulásához képest nem hordoz többletelőnyöket.  

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokon alapuló Republikon mandátumbecslés alapján ma egyetlen párt sem tudná egyedül megszerezni a parlamenti mandátumok többségét.

A szavazótáborok egymáshoz viszonyított nagyságát a havi rendszeres közvélemény-kutatási adatokból viszonylag jól ismerjük: innen tudjuk például, hogy júniusra a Fidesz és az MSZP teljes népességben mért támogatottsága kiegyenlítődött. Ugyanakkor kevesebbet tudunk e pártok szavazótáborának belső összetételéről. E hiányt orvosolni kívánva a parlamenti pártok szavazótáborának átfogó és mélyreható elemzését végezte el a Republikon Intézet legújabb tanulmányában. 

A Republikon Intézet megalakulásától kezdve kiemelt figyelmet szentel a magyarországi liberalizmusnak. Ma, amikor nincs dedikált politikai képviselete ennek az eszmerendszernek, még fontosabbnak tartottuk megvizsgálni: kik ma a magyar liberálisok, és mit várnak a közélettől. Elemzésünkben nem titkoltan arra is választ kerestünk: lesz-e liberális "feltámadás", van-e igény a liberalizmus a mainál határozottabb megjelenítésére a magyar politikában.

A mai bizonytalanoknak nevezett szavazók döntő többsége a Fidesz 2010-es táboráról hasadt le, ott baloldaliként ők eleve csak ideiglenesen állomásoztak. Megszólításukra legnagyobb esélye egy baloldali összefogásnak van, míg a Jobbiknak gyakorlatilag nincs tartaléka a bizonytalanok körében.

Kormánykritikus ATV, kormánybarát HírTV ugyanazokból a hírekből– ez derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a február 13. és 17. közötti ATV és HírTV Híradókat vizsgálta. A Republikon Intézet legújabb médiaelemzésében ezúttal a két leginkább politika-orientált kereskedelmi csatorna esti híradóit vizsgálta, az általunk korábban kidolgozott módszertan segítségével. Célunk bemutatni, hogy e két csatorna híradóiból tájékozódva milyen képet kapnak a nézők.   

A Fidesz és az Orbán-kormány támogatottsága több mint egy évtizedes mélyponton, hasonló mértékű népszerűségvesztést csak a Gyurcsány-kormány szenvedett el a választást követő bő másfél évben– derül ki a Republikon Intézet legújabb elemzéséből.

A kormányzati kommunikációt erősíti a köztévé híradója– derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely az november 7. és december 2. közötti négy hét hétköznap esti híradókat vizsgálta. 

Tartja a második helyét az MSZP, a bizonytalanok tábora pedig tovább bővül – derül ki a Republikon Intézet által 2011. december első hetében készíttetett országos reprezentatív kutatásból.

Lassan teljesen kiszorul a politika a hírekből, a Demokratikus Koalíció pedig egyhetes csodának bizonyult – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely az október 10 és november 4 közötti négy hét esti híradókat vizsgálta. 

Republikon: 55 százalék nem szavazna, a Fidesz támogatottsága már igen messze van a kétharmadtól, a Jobbik beérte az MSZP-t, Gyurcsány Ferenc pártja épp csak mérhető.

Komoly változásokat hozott az elmúlt négy hét: a közszolgálati híradó nézettsége nőtt, és arányaiban kevesebb kormánypárti politikust szerepelt a műsorban – ámde a kommentárok és a szerkesztés még elfogultabb lett. A legnézettebb hírműsor, a Tények nézőinek száma csökkent, a szocialista belharcokat pedig a médiában immár nem Gyurcsány Ferenc, hanem az MSZP elnöke nyeri meg: sőt, a 38. héten Mesteházy Attila még Orbán Viktornál is többet szerepelt a hétköznap esti hírműsorokban!

Még nem kezdődött el a parlamenti szezon, de a visszatérő kormánypárti politikusok máris elkezdték kiszorítani az ellenzéki megszólalásokat a köztévéből – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 35. és 36. heti hétköznap esti híradókat vizsgálta. 

A baloldaliság hangsúlyozása és a többi párttól való távolságtartás jellemezte az LMP tavaszi parlamenti munkáját - derül ki a Republikon Intézet legújabb elemzéséből, melyben a legkisebb ellenzéki párt 2011-es teljesítményét vizsgálta. 

A Jobbik botrányainak, míg az LMP a köztévének köszönheti médiaszereplését – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 33. és 34. heti, hétköznap esti híradókat vizsgálta.  Ugyanakkor augusztus második felében a híradók döntően szórakoztatni és nem tájékoztatni akarták a nézőket, ezt bizonyítja a bulvár és bűnözéssel kapcsolatos hírek magas, 70%-os aránya.

Az ellenzéki pártok korábban nem tapasztalt médiafelülethez jutottak a köztévében, miután a kormánypárti megszólalások szinte eltűntek a híradóból – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 31. és 32. heti esti híradókat vizsgálta. 

Minden korábbinál alacsonyabb szintre süllyedt a politikai hírek aránya a híradókban, de a Fidesz továbbra is uralta a híreket: a tudósítások háromnegyede a kormánypártról szólt – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 29. és 30. heti esti híradókat vizsgálta. 

Republikon-elemzés: Rendpárti törvényjavaslatok és szélsőséges radikalizmus a Jobbik parlamenti munkájában.

A Fidesz továbbra is uralja a híradókat: a politikai hírek több mint 70% a kormány- pártról szól – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 27. és 28. heti esti híradókat vizsgálta. Ezek a hírek ráadásul többnyire támogatóan, kevés kritikával mutatják be a kormányt: a politikai hírek fele egyértelműen támogató a kormánnyal szemben, míg kritika csak a hírek 15%-ban fogalmazódik meg.

Az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazási gyakorlata a tavaszi ülésszakban - a Republikon Intézet legújabb elemzése.

Bár a KDNP a Fidesszel kötött választási szövetség következtében komoly méretű parlamenti frakcióval rendelkezik –másfélszer annyi képviselővel, mint az egykori SZDSZ és közel kétszer annyival, mint az LMP –, parlamenti aktivitása, szereplései és témafelvetései nem mutatják az önálló profillal rendelkező, aktív párt képét – derül ki a Republikon Intézet elemzéséből.

A Republikon legújabb elemzésében arra keres választ, hogy érdemes volt-e „elfoglalni” a közszolgálati tévét, illetve mit ér egy politikai szereplőnek egy percnyi híradós szereplés.

A köztévé Híradója után Az Este című műsort is a Fidesz-KDNP rendkívüli túlsúlya és az ellenzéki megszólalások szinte teljes hiánya jellemzi – derül ki a Republikon Intézet legújabb összehasonlító médiaelemzéséből. 

A Fidesz és az Orbán-kormány támogatottsága több mint hat éves mélyponton van, hasonló mértékű népszerűségvesztést csak a Gyurcsány-kormány szenvedett el a választást követő tíz hónapban – derül ki a Republikon Intézet gyorselemzéséből. A jelenleg kormányzó Fidesz – bár magasabbról indult, mint bármelyik korábbi párt – tíz hónappal a választás után népszerűtlenebb, mint a Medgyessy Péter alatti MSZP volt.

A Republikon Intézet legújabb kutatásában azt vizsgálta meg, hogy a Nemzeti Hitvallásnak elkeresztelt preambulum hogyan illeszkedik a kelet-közép európai, illetve tágabban az európai alkotmányok bevezetőihez. Az már első összevetés során világosan kiderült, hogy sehol máshol nincs ilyen terjengős, archaizáló és múltba forduló bevezetője az alkotmányoknak.

Bár más európai országban is akad példa arra, hogy egy állam a határon túl élő állampolgárainak szavazójogot és így valamilyen szintű beleszólást ad az anyaország ügyeibe, az, hogy egy ország erős beleszólást adjon olyan nagy lélekszámú választói csoportnak, mint a magyar határon túli kisebbség, szinte példátlan – derül ki a Republikon Intézet a határon túli kisebbségek választójogát vizsgáló összehasonlító elemzéséből.

A választásokon kiugróan nagy többséget szerző pártok általában nem tudják megtartani hatalmukat és a következő választás során ellenzékbe kényszerülnek – ez derül ki a Republikon Intézet 24 ország 37 kimagaslóan erős kormányát vizsgáló elemzéséből. Az erős, komoly beágyazottsággal rendelkező kormányokat általában – az esetek négyötödében – többpárti koalíciók váltják le; egyetlen párt szinte soha nem képes egy erős kormányt önállóan leváltani.

Orbán Viktor egymagában négyszer annyit szerepel, mint az ellenzéki politikusok összesen... A Republikon Intézet legújabb elemzésében azt vizsgálja, hogyan változott a Magyar Televízióban a politikai hírek kezelése a választásokat követően. Az MTV esti, 19:30-kor kezdődő Híradóit követtük figyelemmel egy kitüntetett héten keresztül, a költségvetési szavazást megelőzően. Az összehasonlítás érdekében a 2009-es év költségvetési szavazását megelőző hét Híradóit is áttekintettük.

A Republikon Intézet még az önkormányzati voksolást megelőzően innovatív módszert fejlesztett ki a választások összesített eredményének méréséhez. A legfrissebb választási adatokat ugyanezzel a módszerrel vizsgáljuk legújabb gyorselemzésünkben.

Budapesten a legkevesebb ígéretet megfogalmazó politikusnak van a legnagyobb esélye a győzelemre – így összegezhető a Republikon Intézet vizsgálata, amely a négy főpolgármester-jelölt elképzeléseit vetette össze.

A Republikon Intézet innovatív módszert fejlesztett ki az önkormányzati választások összesített eredményének méréséhez. Ennek következtében 2010-ben először fordulhat elő, hogy a választásokat követően nem csak a pártok értelmezéseiből, hanem objektív, országosan összesített, egyszerűen értelmezhető adatokból állapíthatjuk majd meg, melyik politikai erő hogyan szerepelt.

Az Országgyűlés őszi ülésszaka rövid időtartamra korlátozódik, de fontos döntéseket tartogat. A kormány-ellenzék várható viszonyát, az ellenzékiség „erejét”, az egyes pártok Fidesszel való együttműködésének lehetőségeit vizsgálta meg a Republikon Intézet legújabb elemzésében, a tavaszi szavazások eredményeit összegezve. Ezekből megállapítható: eddig az MSZP viselkedett leginkább az ellenzéki pártoktól megszokott módon, a Jobbik és az LMP viszont gyakrabban csatlakozott a kormánypárti szavazatokhoz a szocialista párttal szemben.

Fideszt előnyösebb, a kisebb pártokat és jelölő szervezeteket sokkal hátrányosabb helyzetbe hozza az új önkormányzati választási rendszer a Republikon Intézet szerint. Intézetünk azon modellszámítás alapján jutott erre az eredményre, amelynek keretében a legutóbbi, 2006-os önkormányzati választási eredményeket számolta újra a Fidesz-többség által elfogadott új szabályozás alapján.

Várhatóan kétharmados többsége lesz a következő Országgyűlésben a Fidesz-KDNP pártszövetségnek, amely 267 képviselőt küldhet a  parlamentbe – derül ki a Republikon Intézet „közvélemény-kutatási adatokon alapuló” mandátumbecsléséből. Eszerint az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP pedig 10 fős frakciót alakíthat.

A Republikon Intézet legújabb elemzésében a 2010-es országgyűlési választásokon jelölteket állító pártok várható mandátumszerzését, a Fidesz kétharmados győzelmének esélyét elemzi. A liberális intézet megállapítása szerint csak az MSZP, SZDSZ, LMP és az MDF részleges, 30-50 egyéni kerületre korlátozódó közös jelöltállítása adhat esélyt arra, hogy Orbán Viktor pártja egyedül ne szerezzen alkotmánymódosításra is alkalmas parlamenti többséget.

A Jobbik programjának elemzése rendszerellenesség-rendszerkonformitás szempontjából

A 2009. április közepétől június elejéig tartó időszak különleges néhány hete volt a magyar politikának. Egyszerre zajlott le a Bajnai-kormány hivatalba lépése és az európai parlamenti választás kampánya.

Nem magyarázható pusztán az alacsony részvétellel a Jobbik várakozáson felüli EP-választási eredménye, ám a Fidesz sikere és a szavazási hajlandóság között van összefüggés – állapítja meg a Republikon Intézet elemzése.

A magyarországi EP-képviselők rangsora és értékelése aktivitásuk alapján

Javuló közvélemény-kutatási eredményei, a ferencvárosi időközi voksoláson elért harmadik helye és az európai parlamenti választások közeledte okán egyre többet hallani a Jobbikról, illetve a szélsőjobboldal magyarországi erősödéséről. Azokról a szálakról azonban, amelyek a cigánybűnözést emlegető radikális pártot a parlamenti jobboldalhoz kötik, elvétve esik szó.

Ha valaki végigtekinti az SZDSZ elmúlt tíz évben „elfogyasztott” elnökeinek népszerűségi indexeit, sajátos tendenciára lesz figyelmes. A magyar liberálisok 1998 óta több, nagyon különböző karakterű elnökkel próbálkoztak változtatni pártjuk folyamatosan nehéz helyzetén. Volt, hogy egy sikeres főpolgármestertől, volt, hogy a párt korábbi sikeres listavezetőjétől, volt hogy egy kívülről érkezett, „friss” arctól, legutóbb pedig a korábbi belső ellenzék vezetőjétől várták, hogy feljebb tornássza az SZDSZ népszerűségét.

A kisebbségi kormány már csupán két és fél szavazatra van a költségvetés elfogadásától.

Ma, amikor a parlament az MDF azon indítványáról tárgyal, feloszlassák-e e T. Házat (nem fogják feloszlatni, de ezt nem is akarja az MDF), különösen érdekes lehet a Republikon Intézet legújabb elemzése.