A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokon alapuló Republikon mandátumbecslés alapján ma egyetlen párt sem tudná egyedül megszerezni a parlamenti mandátumok többségét.

A mai bizonytalanoknak nevezett szavazók döntő többsége a Fidesz 2010-es táboráról hasadt le, ott baloldaliként ők eleve csak ideiglenesen állomásoztak. Megszólításukra legnagyobb esélye egy baloldali összefogásnak van, míg a Jobbiknak gyakorlatilag nincs tartaléka a bizonytalanok körében.

A Fidesz és az Orbán-kormány támogatottsága több mint egy évtizedes mélyponton, hasonló mértékű népszerűségvesztést csak a Gyurcsány-kormány szenvedett el a választást követő bő másfél évben– derül ki a Republikon Intézet legújabb elemzéséből.

Republikon: 55 százalék nem szavazna, a Fidesz támogatottsága már igen messze van a kétharmadtól, a Jobbik beérte az MSZP-t, Gyurcsány Ferenc pártja épp csak mérhető.

A szakember vizitdíjat jósol, az állam 739 intézményt vesz át az önkormányzatoktól, az egészségügyi államtitkár óv a követelésektől.

Még nem kezdődött el a parlamenti szezon, de a visszatérő kormánypárti politikusok máris elkezdték kiszorítani az ellenzéki megszólalásokat a köztévéből – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 35. és 36. heti hétköznap esti híradókat vizsgálta. 

A Jobbik botrányainak, míg az LMP a köztévének köszönheti médiaszereplését – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 33. és 34. heti, hétköznap esti híradókat vizsgálta.  Ugyanakkor augusztus második felében a híradók döntően szórakoztatni és nem tájékoztatni akarták a nézőket, ezt bizonyítja a bulvár és bűnözéssel kapcsolatos hírek magas, 70%-os aránya.

Új front a kormánypárti oktatáspolitikában: Hoffmann-Lázár konfliktus a tankönyvtartozások kapcsán. Tovább tolódik az új oktatási törvények lehetséges bevezetése és a pedagógusok életpályamodellje: már 2013-ban járunk.

Nem lesz béremelés a tárcavezető beismerése szerint, Pálffy István szerint viszont az egészségügynek tűrni kell, hogy kevesebb pénzből gazdálkodik.

Az ellenzéki pártok korábban nem tapasztalt médiafelülethez jutottak a köztévében, miután a kormánypárti megszólalások szinte eltűntek a híradóból – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 31. és 32. heti esti híradókat vizsgálta. 

7-8 ezer pedagógusi álláshely szűnhet meg, 40 százalékkal csökkenhet a gimnazisták száma, és a felsőoktatási törvény elfogadása is ismét csúszhat.

Nagy átalakítások lesznek, béremelés nem, sőt lassan egészségügyi dolgozók is alig-alig. A héten sem mentették meg az egészségügyet.

Megszűnő pótlékok, bezárt kórházak, külföldre távozó orvosok – az elmúlt két hétben sem változtak az egészségügy problémái.

Ez a hét is a kormány egészségügyi átalakítási tervei elleni tiltakozásokkal telt, egyre hangosabbak az érdekképviseletek. A következő tiltakozás a patikusoktól jöhet: a kormány döntése alapján 2013-tól jellemzően a mainál több alkalmazott bérét kell kigazdálkodniuk.

A Fidesz továbbra is uralja a híradókat: a politikai hírek több mint 70% a kormány- pártról szól – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely a 27. és 28. heti esti híradókat vizsgálta. Ezek a hírek ráadásul többnyire támogatóan, kevés kritikával mutatják be a kormányt: a politikai hírek fele egyértelműen támogató a kormánnyal szemben, míg kritika csak a hírek 15%-ban fogalmazódik meg.

Ősszel derülhet ki, melyik egyetemet zárják be, szigorúbb érettségi és (2-3 év múlva) hároméves kortól kötelező óvodai nevelés jöhet. Az államtitkár szerint a felsőoktatásban lesznek hallgatók, akiknek maguknak kell vállalniuk a képzés teljes költségét.

Hatszáz rezidens pályázhatna százezer forintos juttatásra a kormány döntése alapján, Éger István járulék helyett fogyasztási adóból finanszírozná az egészségügyet, Tarlós István nem emlékszik 500 milliárd forintra.

Az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazási gyakorlata a tavaszi ülésszakban - a Republikon Intézet legújabb elemzése.

Kilencven önkormányzat adja át az egyháznak az iskoláit ősztől, az életpályamodell talán magasabb bért hozhat, de megszűnik a túlóra és a fizetett alkalmi helyettesítés – újabb izgalmas hét az oktatáspolitikában.

Hatezer orvos és rezidens hagyhatja el az országot, csőd közelében a kórházak, a PTE ötmilliárdos tartozását fizetős ellátással ellensúlyozná.

Bár a KDNP a Fidesszel kötött választási szövetség következtében komoly méretű parlamenti frakcióval rendelkezik –másfélszer annyi képviselővel, mint az egykori SZDSZ és közel kétszer annyival, mint az LMP –, parlamenti aktivitása, szereplései és témafelvetései nem mutatják az önálló profillal rendelkező, aktív párt képét – derül ki a Republikon Intézet elemzéséből.

Tovább tolódik az oktatási reformtörvények elfogadása, egyre több iskolát vesznek át az egyházak – újabb forró hét az oktatáspolitikában.

8 év várakozás egy térdprotézisre, a fővárosi kórházak kétharmadának bezárása, kitiltandó élelmiszerek: újabb hét az egészségügy megmentéséért.

Elfogadták a Semmelweis-tervet, az érintettek vegyesen reagáltak a bejelentésre. A héten megszületett a Fidesz-kormány első olyan terve, amelyet a patikusok is kritikával fogadtak.

Az egészségügyi államtitkár kemény szavakkal illette a rezidenseket a héten – kérdés, ez-e a jó módszer az orvosok elvándorlásának megállítására. Lesz hamburgeradó, viszont a táppénzesek soron kívüli orvosi ellátásának nem a minimális, hanem a maximális aránya lesz hatvan százalék.

Hoffman Rózsa sorozatos vereségeiről szólt az elmúlt hét: Pokorni Zoltánt nem találta etikailag vétkesnek a Fidesz illetékes bizottsága, az államtitkár ígéretével ellentétben leghamarabb jövőre tárgyalhatja a parlament a KDNP-s politikus közoktatási és felsőoktatási törvényjavaslatait, és a pedagógusok szakszervezeteit sem sikerült meggyőzni a változtatások helyességéről.

A Fidesz szerint az orvosok elmehetnek, de a diplomájuk nélkül – Szócska viszont a bérrendezésről már csak annyit ígér, hogy „dolgoznak rajta”. Már Cser Ágnes is a kormányt kritizálta az elmúlt héten.

Növekvő elégedetlenség a tanárok körében, tüntetések és őszre várható pedagógussztrájk – Hoffmann és Pokorni vitája nem csillapodik, közben pedig elfelejtették kihirdetni a következő tanév rendjét.

Kórház helyett gyógyturisztikai központ: ilyesféle „funkcióváltásokkal” spórolna a kormány a legújabb tervek szerint. Lesz hamburgeradó, lesz sportpálya a gyorséttermek mellett – de béremelés nem.

A Republikon Intézet "Forradalom után? Kormányértékelés liberális szemszögből" címmel rendezte legújabb konferenciáját - alábbiakban az eseményről készült összefoglaló olvasható, illetve a helyszínen készült fotók tekinthetők meg.

Országgyűlés előtt az első nagy egészségügyi átalakításról (illetve megszorításról) szóló törvénycsomag, ügyvédi letétbe helyezett időzített felmondásokkal tiltakoznak az orvosok, ismét nő a kórházak adóssága.

Visszakozott a Pokornit etikátlansággal vádoló Hoffmann Rózsa, pedagógus-tüntetés formálódik – okkal, mert csak a fővárosban több száz fős leépítésekre lehet számítani.

Összevonások, ingatlanok eladása, elégedetlen orvosok, rezidensek – sok a konfliktus az egészségügyben, miközben az államtitkár szerint népegészségügyi katasztrófahelyzet sújtja Magyarországot.

Újabb Hoffmann-Pokorni csörte a felsőoktatás átalakítása kapcsán, melybe beszállt a fővárosi KDNP is – eközben a pedagógusok országos sztrájkra készülnek. Az oktatáspolitika konfliktusai az elmúlt héten sem csillapodtak.

Körvonalazódik a gyógyszerkassza megszorításának programja, fokozódik az egészségügyi dolgozók elégedetlensége, szigorodik a táppénz szabályzása.

Megyünk vissza, tönkretéve a jól működő, modern rendszereket, megfosztva intézményeinket a valódi feladatok megvalósítási lehetőségétől, a gyerekközpontú, szerethető, vagy legalábbis élhető iskola működésétől, melynek alapvető, sőt talán egyetlen feladata, hogy a helyi közösségek, az iskolát választó családok értékeinek és elvárásainak megfelelően boldog és hasznosítható gyerekkort biztosítsanak csemetéiknek. - Horn Gábor írása a Népszabadságban

Hoffman Rózsa levélben tesztelte a közoktatási intézményeket, a Corvinus fölött megjelent Damoklész kardja, de az általános felháborodás után az államtitkár visszakozni látszik. Thomass Mannt viszont annak homoszexualitása ellenére is kánonban tartja Réthelyi miniszter.

Beindulhat az egészségügyi törvénygyártás, már Éger István is elégedetlen, lehet viszont otthon szülni – igaz, erre egyelőre még senki nem kért engedélyt.

Eltűnő orvosok, csorbuló betegjogok, továbbra is ismeretlen összetételű elvonási tervek a gyógyszerkasszából – az elmúlt hét egészségüggyel kapcsolatos hírei ismét nem rózsásak.

Csúszik a közoktatás és a felsőoktatás reformja, folytatódnak a pedagógus-elbocsátások (de nőhet a „maradók” munkaterhe) és az iskolabezárások. Az oktatáspolitika sem a szebbik arcát mutatta az elmúlt héten.

A köztévé Híradója után Az Este című műsort is a Fidesz-KDNP rendkívüli túlsúlya és az ellenzéki megszólalások szinte teljes hiánya jellemzi – derül ki a Republikon Intézet legújabb összehasonlító médiaelemzéséből. 

Újabb csúszások és a külső-belső konfliktusok a közoktatás és a felsőoktatás tervezett átalakítása kapcsán. Növekvő óraszámok, elvonások és radikális változások – a héten is izgalmas oktatáspolitikai javaslatokkal ismerkedtünk meg.

Forráshiány, extra adók, bezárás előtt álló patikák – ismét komor témák uralták az elmúlt hét egészségügyi vitáit. Újdonság viszont, hogy újra megszólalt a diplomatává lett Mikola István, és ismét nem a kormány hivatalos egészségpolitikáját dicsérve.

Sűrűsödő központosítás, orvoshiány, vitatott hamburgeradó és továbbra is körvonalazatlan elvonási tervek a gyógyszertámogatások kapcsán – ezek voltak a hét fontosabb egészségügyi témái.

A héten újra fellángolt a tandíj-vita: az már biztos, hogy többet kell fizetnie a hallgatóknak – de az még nem tiszta, hogy kinek, mennyit és miért. A kormánypártokon belül is eltérnek az álláspontok.

A Fidesz és az Orbán-kormány támogatottsága több mint hat éves mélyponton van, hasonló mértékű népszerűségvesztést csak a Gyurcsány-kormány szenvedett el a választást követő tíz hónapban – derül ki a Republikon Intézet gyorselemzéséből. A jelenleg kormányzó Fidesz – bár magasabbról indult, mint bármelyik korábbi párt – tíz hónappal a választás után népszerűtlenebb, mint a Medgyessy Péter alatti MSZP volt.

A kormányzat egészségügyi terveit és intézkedéseit a héten „csak” a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosi Kamara és Éger István, a Magyar Rezidens Szövetség, Kökény Mihály és az MSZP, a Szent Ferenc Kórház érdekvédelmi szervezetei, betegszervezetei, betegei, Székely Tamás volt egészségügyi miniszter, valamint a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal bírálta.

Tankötelezettségi korhatár, forráshiány, kötelező erkölcstan és a tanítás szabadságának alkotmányba foglalt korlátozása – ezek voltak a hét oktatáspolitikai hívószavai.

A Republikon Intézet legújabb kutatásában azt vizsgálta meg, hogy a Nemzeti Hitvallásnak elkeresztelt preambulum hogyan illeszkedik a kelet-közép európai, illetve tágabban az európai alkotmányok bevezetőihez. Az már első összevetés során világosan kiderült, hogy sehol máshol nincs ilyen terjengős, archaizáló és múltba forduló bevezetője az alkotmányoknak.

Szócska Miklós szerint két külön dolog, hogy milyen gyorsan javul a helyzet az egészségügyben, illetve milyen sebességgel dolgoznak – az államtitkár terveiről sokat megtudhattunk a héten.

Tankötelezettségi korhatár, forráshiány az állami-önkormányzati iskolákban, plusz egymilliárd az egyházi iskoláknak – a hét fontosabb témái az oktatáspolitikában.

Bár más európai országban is akad példa arra, hogy egy állam a határon túl élő állampolgárainak szavazójogot és így valamilyen szintű beleszólást ad az anyaország ügyeibe, az, hogy egy ország erős beleszólást adjon olyan nagy lélekszámú választói csoportnak, mint a magyar határon túli kisebbség, szinte példátlan – derül ki a Republikon Intézet a határon túli kisebbségek választójogát vizsgáló összehasonlító elemzéséből.

A hét legtöbb vitáját a tankötelezettség korhatárának 15 évre leszállítása váltotta ki – a legtöbb problémát pedig az elégtelen finanszírozás okozta.

Továbbra sem tudni, ki viseli a gyógyszerkassza megszorításának terhét, az viszont egyre biztosabb, hogy nem lesz forrás az egészségügyi dolgozók béremelésére – sőt, a héten is elvontak százmillió forintot a mentőktől.

Szócska Miklós kimondta, hogy lesznek kórházbezárások, áprilistól már legális az otthonszülés – de a bábák elégedetlenek a jogszabállyal. A gyógyszerkassza radikális megvágásának iránya továbbra sem létezik, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) pedig a járműcserére szánt költségvetési forrás jó részét mégsem kapja meg – újabb mozgalmas hét az egészségügyben.

Az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítják le a Széll Kálmán terv szerint. Orbán Viktor bejelentette: „A kormány erkölcsi kérdésként kezeli, hogy megtanítsa dolgozni az embereket”, illetve „nem ördögtől való a 15 éves kortól való munkába lépés”.

Az jó, ha egy civil egyesület úgy dönt, energiáit a gyermekek nevelésére fordítja. Valahai pedagógusként, oktatási szakemberként és gyakorló apaként is végtelen megbecsüléssel gondolok arra, aki ide csoportosítja szellemi és anyagi erőforrásait.

Már Hoffmann Rózsa szerint is légvár a kétszázezres kezdő pedagógusi fizetés, Pokorni még súlyosabb forráshiányt lát, több pénz biztosan nem jut az oktatásra – sőt, a fővárosban megkezdődtek a tanár-elbocsátások.

A Republikon Intézet műhelytanulmányában megvizsgáljuk, hogy miként is viszonyul a magyar felsőoktatás a nemzetközi környezetéhez, mert meggyőződésünk szerint nemzetközi viszonyszámokkal kell a témáról beszélni. Rámutatunk arra, hogy a befelé fordulás, a „nemzeti oktatáspolitika” helyett célszerűbb a „versenyképesebb oktatáspolitika” irányába elindulni, ha már reformokat hajtunk végre az ágazatban.

A választásokon kiugróan nagy többséget szerző pártok általában nem tudják megtartani hatalmukat és a következő választás során ellenzékbe kényszerülnek – ez derül ki a Republikon Intézet 24 ország 37 kimagaslóan erős kormányát vizsgáló elemzéséből. Az erős, komoly beágyazottsággal rendelkező kormányokat általában – az esetek négyötödében – többpárti koalíciók váltják le; egyetlen párt szinte soha nem képes egy erős kormányt önállóan leváltani.

A gyógyszerkassza százmilliárdos kurtítása már biztos, de a teherviselők pontos körét a héten sem ismerhettük meg. A Semmelweis-terv területi ellátási koncepciója viszont már biztosan nem lép hatályba, ehelyett a most kidolgozandó Semmelweis-koncepció ad majd válaszokat.

Ötszörösére nőtt a kezdő orvosok elvándorlása, a magyarok 92 százaléka a betegellátás reformját várja leginkább, összevonások és funkcióváltások tervei – újabb eseménydús hét telt el az egészségügyben.

Viták kereszttüzében formálódik a közoktatás és a felsőoktatás új rendszere, már első osztályban is lehetne buktatni, a pedagógusok béremelésére talán csak egy évet, talán 2013-ig kell várni – de az államtitkár ígérete szerint „még ebben a ciklusban” sor kerül.

Az oktatással kapcsolatos belső viták folytatódtak Hoffmann és Pokorni között a héten is,  koncepció, problématérkép és „alapvetés” már készült, de a törvények elfogadásának határideje még nem látszik.

A magyar egészségügyi rendszer további központosítás, összevonások előtt áll – ez derült ki a héten a szaktárca és a főváros terveiből is.

Egyetemi, főiskolai karok szűnhetnek meg, jövőre már lesz szóbeli felvételi, és legfeljebb négy vizsgaalkalmat kaphatnak az eddig „parttalanul vizsgázgató” hallgatók – már utolsó simításokat végzik a felsőoktatási stratégia alapján.

Értelmezésre várnak Szócska Miklós szavai, melyek szerint „nem lesz kötelező államosítás az egészségügyben, de a romintézmények nem számíthatnak százmilliós központi támogatásokra, jövő januárra felállhat az új intézményrendszer”. Az államtitkár vidéki körútján emellett továbbra is az integráció és a funkcióváltás szükségességét hangsúlyozta – ez a három célkitűzés pedig azt valószínűsíti, hogy rövidesen kevesebb kórházzal számolhatunk az eddigieknél.  A kórházak idén Szócska szerint nem számíthatnak többlettámogatásra, a tartalékok átrendezésével kell megoldani a helyzetet.

A heti egészségügyi figyelő a „tűzoltást” dokumentálja: kórházbezárások, összevonások, funkcióváltások és pénztelenség ellen harcol Szócska Miklós államtitkársága. A megszorítás jól látszik, a finanszírozás reformjáról szó sem esik.

A hittan „védett sávba” kerülne az iskolákban, a hallgatói jogosítványok csökkentése (például a rektorválasztás kapcsán), és az utóvizsgák eltörlésének szándéka – néhány javaslat az oktatási kormányzattól és tanácsadóitól a heti oktatáspolitikai figyelőben.

Ellenőrzés nélkül „elbizonytalanodó” pedagógusok, népszavazással tréfálkozó oktatási államtitkár, beláthatatlan ideig húzódó jogalkotás, és aláírásgyűjtés a fideszes (!) iskolabezárás ellen – a heti oktatáspolitikai figyelő ismét izgalmas hírekkel jelentkezik!

500 milliárdos lyuk az egészségügyön, 20 százalékkal több „disszidáló”’ orvos, a 15 év feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud – további egymillióan pedig nincsenek tisztában az állapotukkal. Gyilkos számok a heti egészségügyi figyelőben.

Elfogyott a türelem: a héten épp a Fidesszel korábban igencsak lojális Magyar Orvosi Kamara ütközött a legtöbbet az egészségügyi kormányzattal. A konfliktust többek között Éger István és a kamarai vezetők fizetésének tervezett csökkentése is élezte – itt a heti egészségügyi figyelő!

A magyar érettségi lesz a világon a legnehezebb a pedagógusok szerint. Szándékunk ellenére heti oktatáspolitikai figyelőnk hovatovább a „most épp kivel veszett össze Hoffmann Rózsa?”-kérdéskör variábilis körüljárásává kezd válni. Heti válaszunk: megint, mindenkivel.

Orbán Viktor egymagában négyszer annyit szerepel, mint az ellenzéki politikusok összesen... A Republikon Intézet legújabb elemzésében azt vizsgálja, hogyan változott a Magyar Televízióban a politikai hírek kezelése a választásokat követően. Az MTV esti, 19:30-kor kezdődő Híradóit követtük figyelemmel egy kitüntetett héten keresztül, a költségvetési szavazást megelőzően. Az összehasonlítás érdekében a 2009-es év költségvetési szavazását megelőző hét Híradóit is áttekintettük.

Hoffmann Rózsa szerint egyszerre akár öt-hat idegen nyelven is tanulhatnának a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói. Ez a hét is mozgalmas volt az oktatáspolitika érintettjei számára.

A Republikon Intézet, folytatva proaktív részvételét a Nemzeti Konzultációban, a „polgári egészségpolitika” megteremtését célzó Semmelweis Terv után most a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által megjelentetett új felsőoktatási törvénykoncepciót is részleteses elemezte, ahhoz szakpolitikai javaslatokat fűzött.

Itt az új belső ellenfél a „polgári egészségpolitika” megteremtésének hálátlan feladata során: Mikola István legyőzése után Pesti Imrével került szembe a héten az egészségügyért felelős államtitkár – és nem ez volt az egyetlen konfliktusa Szócska Miklósnak.

Eldőlt: az oktatáspolitika a KDNP „hitbizománya”, a Fidesz szakpolitikusai sem tudják felülbírálni Hoffmann Rózsát. Ismét izgalmas héten vannak túl az oktatás jövőjéért aggódók: eldőlhet a felsőoktatási felvételik és az emelt szintű érettségik sorsa, újabb szöget vernek az integrált oktatás koporsójába, és ismét egyszerre különbözött össze a tárca a diákokkal és a pedagógusokkal.

A Republikon Intézet elemzése és javaslatai a "polgári egészségpolitika" alapjait lefektető vitaanyagról.

Az elmúlt hét nap fontos kérdéseket vetett fel, majd hagyott válasz nélkül az egészségpolitikában. A kormányzat leginkább két téma apropóján, a patikaliberalizáció felszámolása, illetve a Semmelweis Terv problémásabb megállapításai kapcsán kényszerült magyarázkodásra. Előbbi kapcsán a liberalizáció folytán létrejött, új patikák alkalmazottai és tulajdonosai kritikája, valamint a több és jobb patikákhoz ragaszkodó társadalmi igény miatt lettek engedékenyebbek, és kezdeményeztek egyeztetést, utóbbi ügyben pedig a sorok között elrejtett, „fizetős egészségügyről” szóló terveket próbálták cáfolni.

A 45. hét oktatáspolitikájában minden, már megismert szereplő „beleerősített”, a korábbinál is markánsabb véleményt fogalmazott meg. Az új közoktatási törvény vitaanyaga egyértelműen Hoffmann Rózsa álláspontjának („rendre kell nevelni a fiatalokat”, „ha mindent megengedünk, rossz irányba megy az oktatás”) győzelmét jelzi a kormány oktatással kapcsolatos felfogásában. Ennek köszönhető a kötelező érettségi tárgyak számának tervezett növelése, a nyelvoktatás átalakítása (adott esetben egy tízéves gyerek akár négy idegen nyelvet is kénytelen lesz tanulni az iskolában), a Pedagógus Kamara létrehozása, és általában a központosító, felülről vezérelt szisztéma kialakítását célzó javaslatok.  Ezt a szigort „gondolta tovább” a Rektori Konferencia,: a rektorok előre kérnék a nyelvvizsgát, azaz már nem a diplomaszerzéshez, hanem eleve a felsőoktatási felvételihez tennék meg feltételül a nyelvvizsgát.

A magyar oktatás új úrnőjéről és urairól mindent elmondott az úgynevezett I. Nemzeti Tanévnyitó. Már a neve is szép: azt jelenti, hogy eddig valami plutokrata ámokfutás volt itt, kérem szépen, nem tanévek kezdődtek szeptemberben. Persze megértem én, hogy az előző kormányzati ciklusokhoz hoffmanni magaslatról nézve méltatlan a nemzet vagy akár a tanév fogalma. No de mi volt Klebelsberg Kunó idejében? Igaz, Klebelsberg eléggé el nem ítélhető módon nyitott volt a modernizációra, a nemzetközi trendekre.

Aligha hiheti bárki is, hogy a Fidesz ne a legjobbat akarná a gyerekeknek. A gyerekeknek mindig mindenki a legjobbat akarja. Csak sajnos néha ez a sok jó egy életen át tartó lelki sebeket okoz a gyermekeknek.

Fideszt előnyösebb, a kisebb pártokat és jelölő szervezeteket sokkal hátrányosabb helyzetbe hozza az új önkormányzati választási rendszer a Republikon Intézet szerint. Intézetünk azon modellszámítás alapján jutott erre az eredményre, amelynek keretében a legutóbbi, 2006-os önkormányzati választási eredményeket számolta újra a Fidesz-többség által elfogadott új szabályozás alapján.

Várhatóan kétharmados többsége lesz a következő Országgyűlésben a Fidesz-KDNP pártszövetségnek, amely 267 képviselőt küldhet a  parlamentbe – derül ki a Republikon Intézet „közvélemény-kutatási adatokon alapuló” mandátumbecsléséből. Eszerint az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP pedig 10 fős frakciót alakíthat.

A Republikon Intézet legújabb elemzésében a 2010-es országgyűlési választásokon jelölteket állító pártok várható mandátumszerzését, a Fidesz kétharmados győzelmének esélyét elemzi. A liberális intézet megállapítása szerint csak az MSZP, SZDSZ, LMP és az MDF részleges, 30-50 egyéni kerületre korlátozódó közös jelöltállítása adhat esélyt arra, hogy Orbán Viktor pártja egyedül ne szerezzen alkotmánymódosításra is alkalmas parlamenti többséget.