Nem lesz béremelés a tárcavezető beismerése szerint, Pálffy István szerint viszont az egészségügynek tűrni kell, hogy kevesebb pénzből gazdálkodik.

Nagy átalakítások lesznek, béremelés nem, sőt lassan egészségügyi dolgozók is alig-alig. A héten sem mentették meg az egészségügyet.

Megszűnő pótlékok, bezárt kórházak, külföldre távozó orvosok – az elmúlt két hétben sem változtak az egészségügy problémái.

Ez a hét is a kormány egészségügyi átalakítási tervei elleni tiltakozásokkal telt, egyre hangosabbak az érdekképviseletek. A következő tiltakozás a patikusoktól jöhet: a kormány döntése alapján 2013-tól jellemzően a mainál több alkalmazott bérét kell kigazdálkodniuk.

Hatszáz rezidens pályázhatna százezer forintos juttatásra a kormány döntése alapján, Éger István járulék helyett fogyasztási adóból finanszírozná az egészségügyet, Tarlós István nem emlékszik 500 milliárd forintra.

8 év várakozás egy térdprotézisre, a fővárosi kórházak kétharmadának bezárása, kitiltandó élelmiszerek: újabb hét az egészségügy megmentéséért.

Elfogadták a Semmelweis-tervet, az érintettek vegyesen reagáltak a bejelentésre. A héten megszületett a Fidesz-kormány első olyan terve, amelyet a patikusok is kritikával fogadtak.

Az egészségügyi államtitkár kemény szavakkal illette a rezidenseket a héten – kérdés, ez-e a jó módszer az orvosok elvándorlásának megállítására. Lesz hamburgeradó, viszont a táppénzesek soron kívüli orvosi ellátásának nem a minimális, hanem a maximális aránya lesz hatvan százalék.

A Fidesz szerint az orvosok elmehetnek, de a diplomájuk nélkül – Szócska viszont a bérrendezésről már csak annyit ígér, hogy „dolgoznak rajta”. Már Cser Ágnes is a kormányt kritizálta az elmúlt héten.

Kórház helyett gyógyturisztikai központ: ilyesféle „funkcióváltásokkal” spórolna a kormány a legújabb tervek szerint. Lesz hamburgeradó, lesz sportpálya a gyorséttermek mellett – de béremelés nem.

Országgyűlés előtt az első nagy egészségügyi átalakításról (illetve megszorításról) szóló törvénycsomag, ügyvédi letétbe helyezett időzített felmondásokkal tiltakoznak az orvosok, ismét nő a kórházak adóssága.

Összevonások, ingatlanok eladása, elégedetlen orvosok, rezidensek – sok a konfliktus az egészségügyben, miközben az államtitkár szerint népegészségügyi katasztrófahelyzet sújtja Magyarországot.

Körvonalazódik a gyógyszerkassza megszorításának programja, fokozódik az egészségügyi dolgozók elégedetlensége, szigorodik a táppénz szabályzása.

Eltűnő orvosok, csorbuló betegjogok, továbbra is ismeretlen összetételű elvonási tervek a gyógyszerkasszából – az elmúlt hét egészségüggyel kapcsolatos hírei ismét nem rózsásak.

Sűrűsödő központosítás, orvoshiány, vitatott hamburgeradó és továbbra is körvonalazatlan elvonási tervek a gyógyszertámogatások kapcsán – ezek voltak a hét fontosabb egészségügyi témái.

Szócska Miklós szerint két külön dolog, hogy milyen gyorsan javul a helyzet az egészségügyben, illetve milyen sebességgel dolgoznak – az államtitkár terveiről sokat megtudhattunk a héten.

Továbbra sem tudni, ki viseli a gyógyszerkassza megszorításának terhét, az viszont egyre biztosabb, hogy nem lesz forrás az egészségügyi dolgozók béremelésére – sőt, a héten is elvontak százmillió forintot a mentőktől.

Szócska Miklós kimondta, hogy lesznek kórházbezárások, áprilistól már legális az otthonszülés – de a bábák elégedetlenek a jogszabállyal. A gyógyszerkassza radikális megvágásának iránya továbbra sem létezik, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) pedig a járműcserére szánt költségvetési forrás jó részét mégsem kapja meg – újabb mozgalmas hét az egészségügyben.

A gyógyszerkassza százmilliárdos kurtítása már biztos, de a teherviselők pontos körét a héten sem ismerhettük meg. A Semmelweis-terv területi ellátási koncepciója viszont már biztosan nem lép hatályba, ehelyett a most kidolgozandó Semmelweis-koncepció ad majd válaszokat.

Értelmezésre várnak Szócska Miklós szavai, melyek szerint „nem lesz kötelező államosítás az egészségügyben, de a romintézmények nem számíthatnak százmilliós központi támogatásokra, jövő januárra felállhat az új intézményrendszer”. Az államtitkár vidéki körútján emellett továbbra is az integráció és a funkcióváltás szükségességét hangsúlyozta – ez a három célkitűzés pedig azt valószínűsíti, hogy rövidesen kevesebb kórházzal számolhatunk az eddigieknél.  A kórházak idén Szócska szerint nem számíthatnak többlettámogatásra, a tartalékok átrendezésével kell megoldani a helyzetet.

A heti egészségügyi figyelő a „tűzoltást” dokumentálja: kórházbezárások, összevonások, funkcióváltások és pénztelenség ellen harcol Szócska Miklós államtitkársága. A megszorítás jól látszik, a finanszírozás reformjáról szó sem esik.

500 milliárdos lyuk az egészségügyön, 20 százalékkal több „disszidáló”’ orvos, a 15 év feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud – további egymillióan pedig nincsenek tisztában az állapotukkal. Gyilkos számok a heti egészségügyi figyelőben.

Elfogyott a türelem: a héten épp a Fidesszel korábban igencsak lojális Magyar Orvosi Kamara ütközött a legtöbbet az egészségügyi kormányzattal. A konfliktust többek között Éger István és a kamarai vezetők fizetésének tervezett csökkentése is élezte – itt a heti egészségügyi figyelő!

Itt az új belső ellenfél a „polgári egészségpolitika” megteremtésének hálátlan feladata során: Mikola István legyőzése után Pesti Imrével került szembe a héten az egészségügyért felelős államtitkár – és nem ez volt az egyetlen konfliktusa Szócska Miklósnak.

A Republikon Intézet elemzése és javaslatai a "polgári egészségpolitika" alapjait lefektető vitaanyagról.